(i) ER: Mérnök

Az ER a Engineer rövidítése. Az Er egy gyorsírás vagy rövidítés, amelyet a mérnökök először Indiában használtak az 1970-es évek elején. A mérnökök egyidejűleg kezdték el nevüket „Er”-vel illeszteni, miközben az orvosok a „Dr”-t kezdték használni.

Az 1970-es és 1980-as években nem sok diák végezhetett mérnöki tanfolyamot; ezért akik tehették, jelentős teljesítménynek tekintették. Akkoriban kevés mérnöki intézmény működött az országban, ezek többsége IIT volt. Emellett volt néhány állami kormányzati mérnökegyetem, ahol a felvételi kihívást jelentett.

A mérnökök és a mérnökök nagyban segítették nemzetünk fejlődését. A mérnöki őrület azonban némileg alábbhagyott, mivel számos alárendelt mérnöki intézmény jött létre, és sok olyan hallgató jelentkezett mérnöki szakra, akiket nem is érdemes mérnöki pályára léptetni. Sok mérnök még ma is „Er” szót ír a neve elé.

A közösségi médiában gyorsan megtalálhatja ezeket az embereket. A mérnökhallgatók többsége még ma is tisztességes munkát és fizetést kap. Ezen kívül tanúi lehetsz mérnököknek, amint számos értékes projekten dolgoznak körülötted. Az ország legsikeresebb személyei közül sokan, mint például Raghuram Rajan, Arvind Kejriwal, Sundar Pichai és mások, szintén mérnöki háttérrel rendelkeznek.

Mi az ER-mérnöki tanfolyam?

A mérnöki tudomány az a szó, amelyet valami új létrehozására adnak.

A mérnöki képzés általában egy négyéves program, amelyben a tanulók diplomát szerezhetnek, ha az egyik preferált területre koncentrálnak. Íme néhány jól ismert és jelentős mérnöki ág:

• Számítástechnika mérnöki
• Villamosmérnök
• Gépészet
• Mélyépítés
• Vegyészmérnöki
• Repüléstechnika
• Információs technológia

Gépészmérnöki rövid forma

A hallgatók körében jelenleg a legnépszerűbb képzési terület a gépészet, az egyik legrégebbi mérnöki szak. Ilyen körülmények között a gépészetet gyakran bárhol lerövidítik, különösen a tárgyat tanuló hallgatók vagy új belépésre jelentkezők esetében. Ezért a gépészmérnöki rövidítés ismerete segíti a hallgatókat a különféle fogalmak megértésében.

Számos módszer létezik a gépészet rövid formában történő megírására, amelyek közül néhány különösen jól ismert. Néhány példa: ME, MECH ENG és MECH.

Villamosmérnöki rövid forma

Napjaink egyik legkeresettebb mérnöki szakterülete, az elektrotechnika nagyon szép jövő előtt áll. Sok diák érdeklődik az elektrotechnika rövidített változatának elsajátítása iránt. Ebben az esetben az elektrotechnika legismertebb rövid formája a következő:

• Elektrotechnika - EE

Az Elektromos és elektronikai mérnökök rövid formája az EEE.

Számítástechnika mérnöki rövid űrlap

A hallgatóknak meg kell tanulniuk használni a Computer Science Engineering rövidítését, mivel ez az a mérnöki terület, amelyre manapság van kereslet, nemcsak Indiában, hanem az egész világon. A számítástechnika és számítástechnika mérnöki tevékenységének legismertebb rövid formái a következők:

• Számítástechnika - CE
• Számítástechnika - CSE

Vegyészmérnöki rövid forma

A vegyészmérnökség egy olyan mérnöki ág, amely a termelés növelésének stratégiáira, valamint a vegyipari létesítmények üzemeltetésére és tervezésére összpontosít. A vegyészmérnökök olyan költséghatékony ipari folyamatokat hoznak létre, amelyek a nyersanyagokat felhasználható árukká alakítják át.

szkenner scan java

A vegyészmérnökök hatékonyan használják a kémia, a fizika, az aritmetika, a biológia és a közgazdaságtan fogalmait az energia és anyagok létrehozására, tervezésére, szállítására és/vagy átalakítására. Vegyészmérnöki vagy folyamatmérnöki végzettséget gyakran vegyészmérnökök szereznek. A vegyészmérnökség legismertebb rövid formája a következő:

• Vegyészmérnök – ChE vagy ChemE

(ii) ER: Sürgősségi szoba

Az ER az Emergency Room rövidítése. A sürgősségi orvoslásra szakosodott egészségügyi intézményt sürgősségi osztálynak (ED) ismerik, amelyet baleseti és sürgősségi osztálynak (A&E), sürgősségi osztálynak (ER), sürgősségi osztálynak (EW) vagy sürgősségi osztálynak is ismernek. Azok a betegek, akik előjegyzés nélkül, valaki javaslatára vagy mentőautóval érkeznek, a sürgősségi ellátásban részesülnek. A sürgősségi osztály gyakran engedélyezett kórházakban vagy alapellátási intézményekben található.

Az osztályon a betegségek és sérülések széles köre esetén kell elsősegélynyújtani, mivel a beteg jelenléte váratlan. Ezen állapotok némelyike ​​életveszélyes lehet, és azonnali figyelmet igényel. Az egészségügyi ellátáshoz alternatív hozzáféréssel nem rendelkező emberek számára a sürgősségi osztályok sok országban kulcsfontosságú bejárati helyekké váltak számukra.

A legtöbb kórházban éjjel-nappal nyitva vannak a sürgősségi osztályok; azonban a személyzet létszáma a betegterhelésnek megfelelően változhat.

A sürgősségi osztály története

A tizenkilencedik század közepére a vasutak, az önkormányzatok és a munkások kártérítési tervei Európában és az Egyesült Államokban is baleseti szolgáltatásokat kínáltak. Ennek ellenére az első speciális traumatológiai intézmény 1911-ben nyitotta meg kapuit az Egyesült Államokban a Louisville-i Egyetem Kórházban, Kentucky államban. Arnold Griswold orvos az 1930-as években továbbfejlesztette. A rendőr- és tűzoltóautókat orvosi felszerelésekkel is felszerelte, és megtanította a rendőröket, hogy a kórházba utazva sürgősségi ellátást nyújtsanak.

A modern kórházakban a sürgősségi osztály általában a földszinten, külön bejáratú, külön területen található. Szükséges az esetek rangsorolása az ügyelet működtetésének klinikai igénye alapján, mivel a betegek bármikor és bármilyen panasszal jelentkezhetnek. A triage ennek az eljárásnak a neve.

Az ER nómenklatúrája angolul

Amikor a sürgősségi orvoslást orvosi szakterületként ismerték el, és a kórházak és egészségügyi intézmények sürgősségi orvosi részlegeket hoztak létre a szolgáltatások nyújtására, a sürgősségi osztályokat egyre gyakrabban vették igénybe. A „sürgősségi egység”, „sürgősségi központ” és „sürgősségi osztály” kifejezések más gyakran használt alternatívák.

Bár a „baleset és vészhelyzet” (A&E) kifejezést már nem használják az Egyesült Királyságban, sok országban még mindig gyakran használják. Hongkong továbbra is ezt használja. Az olyan korábbi szavakat, mint a „baleset” vagy a „baleset-osztály” formálisan használták a múltban, és formálisan használják ma is. A „sürgősségi szoba”, „sürgősségi” vagy „sürgősségi” kifejezés Észak-Amerikából származik, amikor a sebészeti osztály egyetlen kórházi szobában kínált sürgősségi szolgáltatásokat.

(iii) ER: Költségarány

Az ER az Expense Ratio rövidítése. Az alap vagyonának teljes százalékos arányát, amelyet a kezelésre, adminisztrációra, marketingre és minden egyéb kiadásra fordítottak, a részvény- vagy eszközalap költséghányadának nevezzük. Az 1%-os éves ráfordítási arány azt jelzi, hogy az állomány eszközértékének 1%-a kerül felhasználásra évente kiadások fedezésére. A közvetítői jutalékok és az értékesítési terhelések nem szerepelnek a ráfordítási arányban.

Az alap kiválasztásakor a kiadási arányokat döntően figyelembe kell venni, mivel ezek jelentős hatással vannak az eredményekre. Az alap mérete (a kis alapok aránya néha magasabb, mivel kevesebb résztvevő között osztja el a kiadásokat), a forgalmi adók és az alap kezelésének stílusa mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják a kiadási arányt. Egy belföldi amerikai részvényalap éves díjhányada jellemzően 1% körüli, míg bizonyos passzívan kezelt alapoknál, például indexalapoknál jóval alacsonyabb a ráta.

A „12b-1 díj”, amely az alapok reklámozásának és marketingjének költségeit jelzi, az egyesült államokbeli alapok költséghányadának egyik kiemelkedő elemeként ismert. A Pénzügyi Iparági Szabályozó Hatóság szabályai szerint a 12b-1 díjak általában legfeljebb évi 1,00%-ra korlátozódnak (0,75% osztalék és 0,25% részvényesi kiszolgálás).

A „költségarány” szó egyben kritikus teljesítménymutatóként is szolgál egy jótékonysági szervezet számára. A kifejezést időnként más helyzetekben is használják.

A költséghányad: hogyan számítják ki?

Az alap működtetésével és kezelésével kapcsolatos összes költséget a költséghányad tartalmazza, beleértve:

• Kezelési díj
• Igazgatási költségek
• Gondozási díjak
• Jogi költségek
• Számviteli díjak
• Marketing költségek

Ezeket a költségeket ezután elosztják az alap AUM-jával, hogy megkapják a kiadási arányt. Például, ha egy alapnak 100 millió dolláros AUM-ja és 1 millió dolláros kiadása van, a kiadási arány 1%.

Miért számít a költséghányad?

A költséghányad fontos tényező, amelyet figyelembe kell venni egy befektetési alap vagy ETF kiválasztásakor, mivel ez jelentősen befolyásolhatja a befektető hozamát idővel. A magasabb költséghányad azt jelenti, hogy a befektető hozamaiból több jut a díjak kifizetésére, és kevesebb lesz a befektetés növekedésére.

Ennek szemléltetésére vegyünk két hipotetikus befektetési alapot, amelyek 30 éves időszakon keresztül azonos, évi 8%-os hozammal rendelkeznek. Úgy tűnik, hogy a B alap költséghányada 2%, szemben az A alap 1%-ával. 10 000 dolláros kezdeti befektetést feltételezve az A alap 53 682 dollárra, míg a B alap csak 45 259 dollárra nőne. A hozamkülönbség a B alap által felszámított magasabb díjakból adódik.

A költségarányok összehasonlítása

A ráfordítási arányok összehasonlításakor fontos az azonos kategóriába tartozó alapok összehasonlítása. Például a nagy kapitalizációjú részvényalapok költségarányát össze kell hasonlítania más nagy kapitalizációjú részvényalapokkal, nem pedig kötvényalapokkal vagy nemzetközi részvényalapokkal.

Más tényezőket is figyelembe kell vennie a kiadási arányok összehasonlításakor, például az alap múltbeli teljesítményét, befektetési stratégiáját és az alapkezelő tapasztalatát. A befektetési alap vagy ETF kiválasztásakor az alacsony költség arány létfontosságú, de nem csak ezt kell figyelembe venni.

Következtetés

Ha befektetési alapokba vagy ETF-ekbe fektet be, a költséghányad kulcsfontosságú szempont, amelyet figyelembe kell venni. Ez az alap által a működési és kezelési költségek fedezésére felszámított éves díj. A magasabb költséghányad idővel jelentősen befolyásolhatja a befektető hozamát, ezért fontos, hogy alacsony költséghányadú alapokat válasszunk. Az alap kiválasztásakor azonban nem csak a kiadási arányokat kell figyelembe venni, mivel más tényezőket is figyelembe kell venni, mint például a teljesítmény, a befektetési stratégia és az alapkezelői tapasztalat.

ER a non-profit szervezetben

A program kiadásainak az összkiadáshoz viszonyított arányát a nonprofit szervezeteknél „program kiadási aránynak” nevezik. Az egyik vezető pénzügyi mutató, amely miatt a jótékonysági szervezetek és támogatóik aggódnak, a program kiadási aránya. Egy nonprofit szervezet esetében a teljes „támogatási szolgáltatási ráfordítási arány” és a „program kiadási aránya” 100%. Általánosan elterjedt, hogy a jótékonysági szervezeteket hatékonyabbnak gondolják, ha a programok költségeinek aránya magasabb, és az ügyfélszolgálati költséghányad alacsonyabb.

2009-ben a Charity Navigator arról számolt be, hogy a támogatási szolgáltatások országos medián kiadási aránya 10% volt, és a honlapján feltüntetett szervezetek több mint 75%-ának kiadási aránya 30% alatti volt.