Ha biológiát tanul, valószínűleg tanulni fog a sejtelméletről. A sejtelmélet a biológia egyik legfontosabb tantétele, és gyakorlatilag minden más, amit a természettudományos órán tanulsz, ehhez kapcsolódik. De mi a sejtelmélet? Ebben az útmutatóban egy világos sejtelmélet definíciót adunk, elmagyarázzuk az elmélet történetének legfontosabb dátumait, és elmagyarázzuk, miért olyan fontos megérteni. Az útmutató elolvasása után mindent tudni fog, amit a sejtelméletről tudnia kell!
Sejtelmélet definíciója
Mi a sejtelmélet? Három fő része van:
1. Minden élőlény sejtekből áll.
2. A sejtek az élet alapvető építőkövei.
3. Minden sejt a sejtosztódási folyamat során létrejött, már létező sejtekből származik.
Ahogy a tudomány fejlődött, az elméletet további három összetevővel egészítették ki. Egyes biológia órákon nem szükséges ismerni a sejtelmélet ezen részeit, mert nem tartoztak az eredeti definícióba, de még mindig hasznos tisztában lenni velük:
4. A sejteken belül energiaáramlás megy végbe.
5. Örökletes információ sejtről sejtre kerül.
6. Minden sejtnek azonos az alapvető kémiai összetétele.
Tehát mit is jelent valójában a sejtelmélet? Bontsuk szét. A sejtelmélet első része kimondja, hogy minden élőlény sejtekből áll. Minden, ami élő, a baktériumoktól a növényeken át az emberekig sejtekből áll. És mik azok a sejtek? A szó szerinti definíció szerint a sejt egy vékony membránnal körülvett organellumok csoportja.
A sejtelmélet definíciója szerint a sejtek az élet építőkövei. A sejtek alkotják az összes élőlényt, és működtetik az élethez szükséges folyamatokat. A hajad, a bőröd, a szerveid stb. mind sejtekből állnak. Valójában minden ember közel 40 billió sejtből áll! A sejt minden részének más-más funkciója van, és a sejtjei felelősek a tápanyagok felvételéért, a tápanyagok energiává alakításáért, a hulladék eltávolításáért stb. Alapvetően mindent a tested tesz, mert a sejtek irányítják a cselekvést!
A sejtelmélet definíciójának harmadik része kimondja, hogy minden sejt már létező sejtekből származik. Ez azt jelenti, hogy a sejtek nem csak úgy tűnnek fel a levegőből (az úgynevezett spontán generáció). Az új cellák mindig az aktuális cellákból készülnek. Ez azt jelenti, hogy a bolygó összes jelenlegi élete a legelső sejtekből származik, amelyek körülbelül 3,5 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg először a Földön. A sejtek azóta is folyamatosan replikálják magukat.
És mit mond a sejtelmélet újabb része? A negyedik rész arra a tényre vonatkozik, hogy minden élő sejtben az energia folyamatosan átalakul egyik típusból a másikba. Ilyen folyamatok például a fotoszintézis (ahol a növényi sejtek átalakítja a fényenergiát kémiai energiává ) és a sejtlégzés (ahol a növényi és állati sejtek egyaránt átalakítják a glükózt energiává). Az ötödik rész a DNS-re vonatkozik, és arra a tényre, hogy az szülősejtről gyermeksejtre kerül. Végül a sejtelmélet hatodik része elmondja, hogy minden sejt ugyanazokból a vegyi anyagokból áll: vízből, szervetlen ionokból és szerves molekulákból.
A sejtelmélet története
A sejtelmélet, valamint a sejtekről és élőlényekről alkotott elképzelések több évszázadon keresztül fejlődtek ki. Íme a sejtelmélet legfontosabb dátumai:
top 10 hentai
-
1665: Robert Hooke az első ember, aki sejteket figyel meg, amikor mikroszkópban egy parafaszeletet néz.
-
1665: Francesco Redi cáfolja a spontán nemzedéket azzal, hogy kimutatja, hogy a kukacok csak fedetlen húson nőnek, nem egy tégelybe zárt húson. Munkája később hozzájárul a sejtelmélet harmadik részéhez.
-
1670-es évek: Antonie van Leeuwenhoek, egy holland tudós jobb mikroszkópokat fejleszt ki, amelyek lehetővé teszik a tudósok számára, hogy tisztábban lássák a sejteket és a bennük lévő organellumokat.
-
1839: Matthias Schleiden és Theodor Schwann német tudósok leírják a sejtelmélet első két részét. Schleiden kijelentette, hogy minden növény sejtekből áll, míg Schwann szerint minden állat sejtekből áll. Schleident és Schwannt általában a sejtelmélet kidolgozóiként tartják számon.
-
1855: Rudolf Virchow, egy másik német tudós leírja a sejtelmélet harmadik részét, hogy minden sejt meglévő sejtekből származik.
Azóta a mikroszkópok egyre finomabbá váltak, lehetővé téve a sejtek még alaposabb tanulmányozását, és lehetővé téve a tudósok számára, hogy kiterjesszék az eredeti sejtelméletet.
Mennyire fontos a sejtelmélet a biológia számára?
Meglepődhet azon, hogy mennyire kézenfekvőnek tűnik a sejtelmélet. Bárki, aki elvégzett egy alapfokú biológia órát, már tudja, mik a sejtek, és hogy az élőlények sejtekből állnak. Ez azonban csak azt mutatja, mennyire fontos a sejtelmélet. Ez a biológia egyik alapelve, és annyira fontos, hogy sokunk magától értetődő információvá vált.
Tudva, hogy minden élőlény sejtekből áll, lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük, hogyan jönnek létre, hogyan nőnek és halnak meg az organizmusok. Ezek az információk segítenek megérteni, hogyan jön létre az új élet, miért öltik fel az élőlények alakjukat, hogyan terjed a rák, hogyan lehet kezelni a betegségeket és így tovább. A sejtek még az olyan alapvető kérdések megértésében is segítenek, mint az élet és a halál: az élőlényeket élőnek tekintik, míg azt, amelynek sejtjei elhaltak, halottnak tekintik.
Mielőtt a sejtelmélet létezett, az emberek egészen másképp vélekedtek a biológiáról. Sokan hittek a spontán nemzedékben, abban az elképzelésben, hogy élő szervezetek keletkezhetnek élettelen anyagból. Példa erre egy darab rothadt hús, amely legyeket hoz létre, mivel a legyek gyakran megjelennek a rothadt hús körül. Ráadásul a sejtek és a sejtelmélet megismerése előtt nem értették meg, hogy az ember, csakúgy, mint az összes többi élő szervezet, milliárd és billió apró építőelemből áll, amelyek minden biológiai folyamatunkat irányítják. A betegségek, az élőlények növekedése és a halál sokkal inkább rejtély volt ahhoz képest, amit ma ismerünk. A sejtelmélet alapvetően megváltoztatta azt, ahogyan az életre tekintünk.
Összegzés: Mi a sejtelmélet?
A sejtelmélet a biológia egyik alapvető elmélete. Három fő összetevője van:
1. Minden élőlény sejtekből áll.
2. A sejtek az élet alapvető építőkövei.
3. Minden sejt a sejtosztódási folyamat során létrejött, már létező sejtekből származik.
Mivel tudományos ismereteink idővel bővültek, az elméletet további részekkel egészítettük ki. Schleident és Schwannt, valamint Virchow-t általában a sejtelmélet megalapítóinak tekintik, az 1800-as években végzett úttörő tudományos munkájuk miatt. A sejtelmélet azért fontos, mert a biológia szinte minden aspektusát érinti, az életről és halálról alkotott megértésünktől kezdve a betegségek kezelésének módjáig stb.
Mi a következő lépés?
További sejtbiológiai magyarázatokat keres?Vannak cikkeink a sejt részeitől kezdve mindenről (például a nukleotidokról és a endoplazmatikus retikulum ) a mitózis működésére és miben különbözik a meiózistól .
Vannak más tudományos témák, amelyeket át szeretne tekinteni? Akkor szerencséd van! Útmutatóink rengeteg hasznos témát tanítanak meg Önnek, többek között hogyan lehet átváltani a Celsius-t Fahrenheitre és mekkora a víz sűrűsége .
Melyek a legfontosabb természettudományos órák a középiskolában? Tekintse meg útmutatónkat, hogy megtanulja az összes középiskolai órát, amelyet fel kell vennie.
Tanulsz a trig identitásokról a matematikaórákon? Ismerje meg az összes trig-identitást, amelyet tudnia kell, ha elolvassa útmutatónkat!