Mielőtt rátérnénk a funkcionális tesztelésre, tudnunk kell a tesztelésről, mi is az a tesztelés?
natasha dalal
Mi a tesztelés?
Egyszerűen fogalmazva, a tesztelés lényege, hogy a tényleges eredményt összehasonlítjuk a várt eredménnyel. Tesztelés történik annak megállapítására, hogy az összes funkció az elvárásoknak megfelelően működik-e.
Mi az a szoftvertesztelés?
A szoftvertesztelés egy olyan technika, amely ellenőrzi, hogy a tényleges eredmény megegyezik-e a várt eredménnyel, és megbizonyosodik arról, hogy a szoftverben nincsenek hibák vagy hibák.
A szoftvertesztelés biztosítja, hogy az alkalmazásnak ne legyen hibája, vagy a követelmény hiányzik a tényleges igényből. Akár manuális, akár automatizált tesztelés végezhet szoftvertesztet.
A szoftvertesztelés a tesztelés alatt álló alkalmazás (AUT) ellenőrzését is jelenti.
Kétféle vizsgálat létezik:
Funkcionális tesztelés:
Ez egyfajta szoftverteszt, amely a szoftveralkalmazás működőképességének ellenőrzésére szolgál, hogy a funkció a követelményspecifikációnak megfelelően működik-e. A funkcionális tesztelés során minden funkciót úgy tesztelnek, hogy megadják az értéket, meghatározzák a kimenetet, és ellenőrizzék a tényleges kimenetet a várt értékkel. Funkcionális tesztelés, amelyet feketedobozos tesztként hajtanak végre, amely annak megerősítésére szolgál, hogy egy alkalmazás vagy rendszer funkcionalitása az elvárásoknak megfelelően működik-e. Ez az alkalmazás működőképességének ellenőrzésére szolgál.
A funkcionális tesztelést black-box tesztelésnek is nevezik, mivel az alkalmazás specifikációjára összpontosít, nem pedig a tényleges kódra. A tesztelőnek csak a programot kell tesztelnie, nem pedig a rendszert.
A funkcionális tesztelés célja
A funkcionális tesztelés célja az elsődleges belépési funkció, szükségszerűen használható funkció, a képernyő GUI áramlásának ellenőrzése. A funkcionális tesztelés megjeleníti a hibaüzenetet, így a felhasználó könnyen navigálhat az alkalmazásban.
Mi a funkcionális tesztelés folyamata?
A tesztelők a következő lépéseket követik a funkcionális tesztelés során:
- A tesztelő ellenőrzi a követelményspecifikációt a szoftveralkalmazásban.
- Az elemzés után a követelményspecifikációs tesztelő tervet készít.
- A tesztek megtervezése után a tesztelő megtervezi a tesztesetet.
- A teszt megtervezése után az esettesztelő dokumentumot készít a nyomon követhetőségi mátrixról.
- A tesztelő végrehajtja a teszteset tervezését.
- A lefedettség elemzése az alkalmazás lefedett tesztelési területének vizsgálatához.
- A hibakezelésnek meg kell tennie a hibaelhárítást.
Mit kell tesztelni a funkcionális tesztelés során? Magyarázd el
A funkcionális tesztelés fő célja a szoftverrendszer működőképességének ellenőrzése. A következőkre koncentrál:
Magyarázza el a funkcionális tesztelés teljes folyamatát.
A funkcionális teszteléshez a következő lépések szükségesek:
- Meg kell érteni a szoftverkövetelményt.
- Azonosítsa a teszt bemeneti adatait
- Számítsa ki a várható eredményt a kiválasztott bemeneti értékekkel.
- Tesztesetek végrehajtása
- A tényleges és a számított eredmény összehasonlítása
Ismertesse a funkcionális tesztelés típusait!
A funkcionális tesztelés fő célja az összetevő működőképességének tesztelése.
A funkcionális tesztelés több részre oszlik.
Íme a funkcionális tesztelés alábbi típusai.
Unit Testing: Unit Testing a szoftvertesztelés egy fajtája, ahol a szoftver egyedi egységét vagy összetevőjét tesztelik. Egységteszt, vizsgálja meg az alkalmazás különböző részeit, egységteszttel funkcionális tesztelést is végeztek, mert az egységteszt biztosítja az egyes modulok megfelelő működését.
A fejlesztő egységtesztet végez. Az egységtesztelés az alkalmazás fejlesztési szakaszában történik.
Füstvizsgálat: Funkcionális tesztelés füstvizsgálattal. A füstvizsgálat csak a rendszer alapvető (szolgáltatási) funkcióit tartalmazza. A füsttesztet ' Build Verification Testing .' A füstteszt célja annak biztosítása, hogy a legfontosabb funkciók működjenek.
középső kép css-ben
Például a füstteszt ellenőrzi, hogy az alkalmazás sikeresen indul-e, és ellenőrzi, hogy a grafikus felhasználói felület érzékeny-e.
Józanság vizsgálata: Józanság tesztelése magában foglalja a teljes magas szintű üzleti forgatókönyv megfelelően működik. A józanság tesztelése a működőképesség/javított hibák ellenőrzésére történik. Az épelméjűség tesztelése alig haladja meg a füsttesztet.
Például a bejelentkezés jól működik; minden gomb megfelelően működik; a gomb megnyomása után az oldal navigációja megtörténik vagy sem.
Regressziós teszt: Ez a fajta tesztelés arra koncentrál, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a kódmódosítások nem befolyásolhatják a rendszer meglévő funkcionalitását. A regressziós tesztelés meghatározza, hogy a hiba kijavítása után mikor jelenik meg hiba a rendszerben, a regressziós tesztelés arra összpontosít, hogy minden alkatrész működik-e vagy sem. A regressziós tesztelés arra összpontosít, hogy van-e bármilyen hatása a rendszerre.
Integrációs tesztelés: Integrációs tesztelés egyesítve az egyes egységeket és csoportosan tesztelve. Ennek a tesztelésnek az a célja, hogy feltárja a hibákat az integrált egységek közötti kölcsönhatásban.
A fejlesztők és tesztelők integrációs tesztelést végeznek.Fehér doboz tesztelése: Fehér doboz tesztelése Clear Box tesztelés, kódalapú tesztelés, szerkezeti tesztelés, kiterjedt tesztelés és üvegdoboz tesztelés, átlátszó doboz tesztelés néven ismert. Ez egy szoftvertesztelési módszer, amelyben a tesztelő által ismert belső struktúra/kialakítás/megvalósítás ismert.
A fehérdobozos teszteléshez szükség van az alkatrész vagy rendszer belső szerkezetének elemzésére.
Fekete doboz tesztelése: Viselkedési tesztnek is nevezik. Ebben a tesztelésben a tesztelő által nem ismert belső szerkezet/kialakítás/megvalósítás. Ez a fajta tesztelés funkcionális tesztelés. Miért neveztük ezt a fajta tesztelést feketedobozos tesztelésnek, ez a tesztelő nem látja a belső kódot.
Például egy tesztelő a webhely belső szerkezetének ismerete nélkül a webböngésző segítségével teszteli a weboldalakat, és ellenőrzi a kimenetet a várt eredménnyel szemben.
Felhasználói elfogadási teszt: Ez egy olyan tesztelés, amelyet az ügyfél végez a rendszer követelmény szerinti tanúsítására. A tesztelés utolsó fázisa a felhasználói elfogadási tesztelés a szoftver piaci vagy termelési környezetbe való kiadása előtt. Az UAT egyfajta feketedobozos tesztelés, amelyben két vagy több végfelhasználó vesz részt.
Újratesztelés: Újratesztelés egy olyan tesztelés, amelyet annak ellenőrzésére végeznek, hogy a végső végrehajtás során sikertelen tesztesetek sikeresen átmennek-e a hibák kijavítása után. Általában a tesztelő hozzárendeli a hibát, amikor megtalálja azt a termék vagy annak komponensének tesztelése közben. A hibát kiosztották egy fejlesztőnek, ő pedig kijavítja. A javítás után a hiba ellenőrzésre egy tesztelőhöz kerül hozzárendelve. Ezt a tesztelést újratesztelésnek nevezik.
Adatbázis tesztelése: Az adatbázisteszt egy olyan tesztelési típus, amely ellenőrzi a tesztelt adatbázis sémáját, tábláit, triggereit stb. Az adatbázistesztelés összetett lekérdezések létrehozását foglalhatja magában az adatbázis betöltésére/terheléses tesztjére és a válaszkészség ellenőrzésére. Ellenőrzi az adatok integritását és konzisztenciáját.
java regex $
Példa: vegyünk egy banki alkalmazást, amellyel a felhasználó tranzakciót hajt végre. Most az adatbázistesztelés után a dolgok fontosak. Ők:
- Az alkalmazás tárolja a tranzakciós információkat az alkalmazás adatbázisában, és helyesen jeleníti meg a felhasználó számára.
- Ebben a folyamatban nem vesznek el információk
- Az alkalmazás nem tárolja a részben végrehajtott vagy megszakított műveletekre vonatkozó információkat.
- A felhasználói adatokhoz magánszemélyek nem férhetnek hozzá
Ad-hoc tesztelés: Az ad-hoc tesztelés egy informális tesztelési típus, amelynek célja a rendszer megtörése. Az ilyen típusú szoftverteszt nem tervezett tevékenység. Nem követ semmilyen teszttervet a tesztesetek létrehozásához. Az ad-hoc tesztelés véletlenszerűen történik az alkalmazás bármely részén; nem támogatja a tesztelés semmilyen strukturált módját.
Helyreállítási tesztelés: Helyreállítási tesztelés annak meghatározására szolgál, hogy egy alkalmazás mennyire képes helyreállni összeomlások, hardverhibák és egyéb problémák után. A helyreállítási tesztelés célja annak ellenőrzése, hogy a rendszer képes-e helyreállni a hibatesztelési pontokból.
Statikus tesztelés: Statikus tesztelés egy szoftvertesztelési technika, amellyel ellenőrizhetjük a szoftver hibáit anélkül, hogy ténylegesen végrehajtanánk. A statikus tesztelést azért végezzük, hogy elkerüljük a hibákat a fejlesztés korai szakaszában, mivel könnyebb megtalálni a hibákat a korai szakaszban. A statikus tesztelés a dinamikus tesztelés során esetleg nem található hibák kimutatására szolgál.
java egész számot karakterláncba
Miért használunk statikus tesztelést?
Statikus tesztelés segít megtalálni a hibát a korai szakaszban. A statikus tesztelés segítségével ez csökkenti a fejlesztési időket. Csökkenti a tesztelési költségeket és időt. A statikus tesztelést a fejlesztési hatékonyság növelésére is használják.
Alkatrésztesztelés: Alkatrészteszt egyfajta szoftvertesztelés is, amelyben a tesztelést minden egyes komponensen külön-külön, más részekkel való integráció nélkül hajtják végre. A komponensteszt egyfajta fekete dobozteszt is. A komponenstesztelést egységtesztelésnek, programtesztelésnek vagy modultesztnek is nevezik.
Szürke doboz tesztelése: Szürke doboz tesztelése definíció szerint a fehér doboz és a fekete doboz tesztelés kombinációja. A Grey Box tesztelés egy olyan tesztelési technika, amelyet a rendszer belső működésére vonatkozó korlátozott információk birtokában hajtanak végre.
Melyek a funkcionális tesztelési eszközök?
A funkcionális tesztelés a kézi tesztelés mellett többféle módon is végrehajtható. Ezek az eszközök leegyszerűsítik a tesztelési folyamatot, és segítenek pontos és hasznos eredmények elérésében.
Ez az egyik legjelentősebb és kiemelten fontos technika, amelyről a fejlesztési folyamat előtt döntöttek és pontosítottak.
A funkcionális teszteléshez használt eszközök a következők:
| Eszközök | Jellemzők/jellemzők |
|---|---|
| Tulajdonképpen |
|
| SoapUI |
|
| víz |
|
| Szelén |
|
| |
| Canoo WebTest |
|
| Uborka |
|
Mik a funkcionális tesztelés előnyei?
A funkcionális tesztelés előnyei:
- Hibamentes terméket állít elő.
- Ez biztosítja, hogy az ügyfél elégedett legyen.
- Ez biztosítja, hogy minden követelmény teljesüljön.
- Biztosítja az alkalmazás/szoftver/termék összes funkciójának megfelelő működését.
- Biztosítja, hogy a szoftver/termék a várt módon működjön.
- Ez biztosítja a biztonságot és a biztonságot.
- Javítja a termék minőségét.
Példa: Itt egy példát mutatunk be egy banki szoftverre. Bankban, amikor A bankból B bankba utalnak át pénzt. És a B bank nem kapja meg a megfelelő összeget, a díjat alkalmazzák, vagy a pénzt nem a megfelelő pénznemre váltják át, vagy hibás átutalás vagy A bank nem kap kivonat tanácsot a B banktól, hogy a kifizetés megérkezett. Ezek a problémák kritikusak, és megfelelő funkcionális teszteléssel elkerülhetők.
Melyek a funkcionális tesztelés hátrányai?
A funkcionális tesztelés hátrányai:
- A funkcionális tesztelés során kihagyhat egy kritikus és logikai hibát a rendszerben.
- Ez a tesztelés nem garancia arra, hogy a szoftver életbe lép.
- A redundáns tesztelés lehetősége magas a funkcionális tesztelésben.
Tekerje fel
Itt könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy egy csúcskategóriás szoftvertermék szilárd alapjainak felépítéséhez elengedhetetlen a funkcionális tesztelés. Ez a szerkezet alapjaként működik, és minden vizsgálati rutin döntő része.