Kezdjük először a Linux operációs rendszer alapismereteivel.

Linux operációs rendszer

Az operációs rendszer bármely számítógép hardvere és felhasználója közötti interfészként írható le. Ez egy olyan szoftvercsoport, amely a számítógépes hardver erőforrásait kezeli, és megkönnyíti a számítógépes programok alapvető szolgáltatásait.

Az operációs rendszer a számítógépes rendszeren belüli rendszerszoftver lényeges összetevője. Az operációs rendszer elsődleges célja, hogy olyan platformot biztosítson, ahol a felhasználó bármilyen programot kényelmesen vagy hatékonyan futtathat.

Másrészről, Linux Az OS a UNIX operációs rendszer egyik leghíresebb verziója. Úgy fejlesztették ki, hogy alacsony költségű vagy ingyenes operációs rendszert biztosítson számos személyi számítógép-rendszer felhasználója számára. Figyelemre méltó, hogy ez egy teljes operációs rendszer, beleértve egy X Window System, Emacs szerkesztő, IP/TCP , GUI (grafikus felhasználói felület) stb.

lista java szerint rendezve

Linux operációs rendszer története

1991-ben a Linux története azzal kezdődött, hogy egy finn diák elindított egy projektet Linus Torvalds új ingyenes létrehozásához OS kernel . A végső Linux Kernel megalkotását az azóta eltelt történelem során tapasztalt folyamatos fejlesztés jellemezte.

• A Linuxot Linus Torvalds finn diák javasolta 1991-ben.
• HP-UX ( Hewlett-Packard ) Megjelent a 8.0-s verzió.
• A Hewlett Packard 9.0 verziója 1992-ben jelent meg.
• FreeBSD 1.0 verzió és NetBSD A 8-as verzió 1993-ban jelent meg.
• A Red Hat Linuxot 1994-ben javasolták. A Calderát a Ransom love észlelte, Bryan Sparks és a NetBSD 1.0 verziója pedig megjelent.
• A HP-UX 10.0 és a FreeBSD 2.0 verzió 1995-ben jelent meg.
• A K Desktop Environment létrehozta Matthias Ettrich 1996-ban.
• A HP-UX 11.0 verzió 1997-ben jelent meg.
• Az IRIX 6.5 verzió, azaz az ötödik SGI UNIX generáció, a Free BSD 3.0 verzió és a Sun Solaris 7 OS 1998-ban jelent meg.
• A Caldera rendszer 2000-ben megjelent a megállapodás a professzionális szolgáltatások részleggel és az SCO szerverszoftver részleggel.
Linus Torvalds2001-ben tette közzé a Linux 2.4-es verziójú forráskódját.Microsoft2001-ben benyújtotta a védjegygyűjtést a Lindows.com-nak.
• A Lindows nevet 2004-ben Linspire-re módosították.
• Az első publikáció Ubuntu 2004-ben jelent meg.
• Az openSUSE projekt ingyenes terjesztést indított a közösségből Novell 2005-ben.
Jóslat2006-ban adta ki a Red Hat terjesztését.Dellmegkezdte a laptopok forgalmazását az Ubuntuval, amelyet 2007-ben előre telepítettek rá.
• A Linux kernel 3.0-s verziója 2011-ben jelent meg.
• A Google Linux-alapú androidja ragaszkodott az okostelefonok piaci részesedésének 75%-ához, a 2013-ban exportált telefonok száma alapján.
• Az Ubuntu 2014-ben 20000000+ felhasználóhoz ragaszkodott.

A Linux rendszer felépítése

A Linux operációs rendszer architektúrája főként a következő összetevőket tartalmazza: a kernel, rendszerkönyvtár, hardverréteg, rendszer, és Shell segédprogram .

1. Kernel:- A kernel az operációs rendszer egyik központi része. Ez a felelős a Linux operációs rendszer minden fő műveletéért. Ez az operációs rendszer különböző típusú modulokat tartalmaz, és közvetlenül együttműködik a mögöttes hardverrel. A kernel megkönnyíti a szükséges absztrakciót az alacsony szintű hardver vagy alkalmazási programok részleteinek elrejtéséhez a rendszerben. Az alábbiakban felsorolunk néhány fontos kerneltípust:

• Monolitikus kernel
• Mikro kernelek
• Exo kernelek
• Hibrid kernelek

2. Rendszerkönyvtárak:- Ezek a könyvtárak speciális funkcióként is megadhatók. Ezek az operációs rendszer funkcionalitásának megvalósítására szolgálnak, és nincs szükségük a kernel moduljainak kódelérési jogaira.

3. Rendszer segédprogramok:- Feladata a speciális szintű és egyéni tevékenységek elvégzése.

4. Hardver réteg:- A Linux operációs rendszer egy hardverréteget tartalmaz, amely több perifériás eszközből, például CPU-ból, HDD-ből és RAM-ból áll.

myflixr

5. Kagyló:- Ez egy interfész a kernel és a felhasználó között. Megengedheti magának a kernel szolgáltatásait. Képes parancsokat átvenni a felhasználón keresztül, és futtatja a kernel funkcióit. A shell különböző típusú operációs rendszerekben érhető el. Ezek az operációs rendszerek két különböző típusba sorolhatók, amelyek a grafikus héjak és parancssori shell .

A grafikus sorhéjak megkönnyítik a grafikus felhasználói felületet, míg a parancssori shellek a parancssori felületet. Így mindkét héj végrehajtja a műveleteket. A grafikus felhasználói felület héjai azonban lassabban működnek, mint a parancssori felület shelljei.

Ezeknek a héjaknak van néhány típusa, amelyek a következő kategóriákba sorolhatók:

wumpus világ

• Korn kagyló
• Bourne shell
• C shell
• POSIX héj

Linux operációs rendszer jellemzői

A Linux OS néhány elsődleges funkciója a következő:

Hordozható:A Linux operációs rendszer különféle típusú hardvereket képes végrehajtani, és a Linux kernelje bármilyen típusú hardverkörnyezet telepítését támogatja.Nyílt forráskód:A Linux operációs rendszer forráskódja ingyenesen elérhető, és a Linux operációs rendszer képességeinek fejlesztése érdekében több csapat is együttműködik.Több programozás:A Linux OS többprogramozási rendszerként definiálható. Ez azt jelenti, hogy egynél több alkalmazás futtatható egyszerre.Többfelhasználós:A Linux OS többfelhasználós rendszerként is meghatározható. Ez azt jelenti, hogy egynél több felhasználó használhatja a rendszer erőforrásait, mint pl alkalmazási programok, memória, vagy RAM ugyanabban az időben.Hierarchikus fájlrendszer:A Linux operációs rendszer egy tipikus fájlstruktúrát biztosít, ahol a felhasználói fájlok vagy a rendszerfájlok vannak elrendezve.Biztonság:A Linux operációs rendszer megkönnyíti a felhasználói biztonsági rendszereket a hitelesítés különféle funkcióival, mint például az egyes fájlokhoz való ellenőrzött hozzáférés, a jelszavas védelem vagy az adatok titkosítása.Héj:A Linux operációs rendszer egyedülálló tolmácsprogramot tesz lehetővé. Ez a fajta program használható az operációs rendszer parancsainak végrehajtására. Alkalmazható különféle típusú feladatok végrehajtására, például hívásalkalmazási programokra és másokra.

A Linux hátrányai

Hardver illesztőprogramok:A legtöbb Linux-felhasználó problémával szembesül a Linux használata során. Különféle hardvergyártó cégek szívesebben készítenek illesztőprogramokat Mac vagy Windows számára, mivel ezek több felhasználót tartalmaznak, mint a Linux. A Linuxnak kisebb meghajtói vannak a perifériás hardverekhez, mint a Windowshoz.Szoftver alternatíva:Vegyük a Photoshop példát, amely egy híres grafikus szerkesztési eszköz. A Photoshop létezik Windowshoz; Linux alatt azonban nem érhető el. Ezenkívül van néhány más eszköz is a fényképszerkesztéshez, de a Photoshop eszköz erősebb, mint a többi. Egy másik példa az MS Office, amely nem elérhető a Linux felhasználók számára.Tanulási görbe:A Linux nem túl felhasználóbarát operációs rendszer. Ezért sok kezdő számára zavaró lehet. A Windows használatának megkezdése sok kezdő számára hatékony és egyszerű; a Linux működésének megértése azonban bonyolult.
Meg kell értenünk a parancssori felületet, és az újabb szoftverek keresése is egy kicsit bonyolult. Ha bármilyen problémával szembesülünk az operációs rendszerben, a keresési megoldás nagyon problémás. Ezenkívül a Linuxhoz képest különböző szakértők állnak rendelkezésre Mac és Windows számára.Játékok:Számos játékot fejlesztettek Windowsra, de sajnos nem Linuxra. Mivel a Windows platformját széles körben használják. Tehát a játékok fejlesztőit jobban érdeklik a windows.

Linux operációs rendszer alkalmazások

A Linux manapság egy milliárd dolláros vállalat. Kormányok és cégek ezrei használnak Linux operációs rendszert szerte a világon az alacsonyabb pénz, idő, licencdíj és megfizethetőség miatt. A Linux többféle elektronikus eszközön belül használható. Ezek az elektronikus eszközök világszerte könnyen elérhetőek a felhasználók számára. Az alábbiakban felsorolunk néhány híres Linux-alapú elektronikus eszközt:

• Yamaha Motive billentyűzet
• Volvo autós navigációs rendszer
• TiVo digitális videórögzítő
• Sony olvasó
• Sony Bravia televízió
• Gyermekenként egy laptop XO2
• Motorola MotoRokr EM35 telefon
• Lenovo IdeaPad S9
• HP Mini 1000
• Google Android Dev Phone 1
• Garmin Nuvi 860, 880 és 5000
• Dell Inspiron Mini 9 és 12

Linux disztribúció

Ez egy olyan operációs rendszer, amely egy szoftver alapú gyűjteményből áll a Linux kernelen, vagy mondhatjuk, hogy a disztribúció tartalmazza a Linux kernelt. Támogatja a szoftvereket és a könyvtárakat. A Linux-alapú operációs rendszert bármely Linux disztribúció letöltésével szerezhetjük be. Az ilyen típusú elosztások különböző típusú eszközökhöz léteznek, mint pl személyi számítógépek, beágyazott eszközök , stb. Körülbelül több mint 600 Linux disztribúció létezik, és a híres Linux disztribúciók közül néhányat az alábbiak szerint sorolunk fel:

• Mélyen benne
• OpenSUSE
• Fedora
• Csak
• Debian
• Ubuntu
• Alapvető
• Linux Mint
• Manjaro
• MX Linux

Az Ubuntu és a Linux különbözik?

IGEN.

gépirat nyíl funkció

Az elsődleges különbség az ablak és a Linux között, hogy az ablak nyílt forráskódú és ingyenes operációs rendszer, valamint Debian-alapú Linux disztribúciója, míg a Linux nyílt forráskódú operációs rendszerek nagy gyűjteménye, amelyek Linux kernelen alapulnak.

Emellett az Ubuntu a Linux disztribúciója, a Linux pedig egy alaprendszer. Az Ubuntut a Canonical Ltd. integrálta, és 2004-ben adta ki, a Linuxot pedig Linus Torvalds integrálta, és 1991-ben adták ki.

Felhasználói mód vs Kernel mód

A kernel komponens kódja egyedi privilégium-hangulatban fut kernel mód teljes hozzáféréssel minden számítógépes erőforráshoz. Ez a kód egy egyedi folyamatot illusztrál, egyedi címtérben fut, és nincs szüksége a környezetváltásra. Ezért nagyon gyors és hatékony.

A kernel végrehajtja az összes folyamatot, és elősegíti a rendszer különféle szolgáltatásait a folyamatokhoz. Ezenkívül megkönnyíti a hardverhez való biztonságos hozzáférést a folyamatokhoz.

Az a támogatási kód, amelyre nincs szükség a kernel módban történő végrehajtáshoz, a rendszerkönyvtárban található. A felhasználói programok és más típusú rendszerprogramok felhasználói módban valósulnak meg.

Nem tartalmaz hozzáférést a kernel módhoz és a rendszer hardveréhez. A felhasználói segédprogramok/programok a rendszerkönyvtárakat használják a kernelfüggvények eléréséhez, hogy elérjék a rendszer alacsony szintű feladatait.