mekkora a számítógép képernyőjének mérete
A kémia fontos tantárgy, amelyet feltétlenül tudnod kell, ha kémiát vagy más természettudományi szakot tervezel az egyetemen. Egy dolog, amit ismernie kell, az a tömegmegmaradás törvénye. Mi az? És hogyan használják a kémiában?
Olvasson tovább, hogy megtudja, mi a tömegmegmaradás törvénye, és hogyan jött létre. A fogalom jobb megértéséhez adunk néhány példát a tömeg megmaradásának törvényéről is.
Mi a tömegmegmaradás törvénye?
Először is, pontosan mi a tömegmegmaradás törvénye? Ez a törvény kimondja zárt rendszerben az anyag nem keletkezhet és nem is semmisülhet meg – csak formát változtathat.
Másképp fogalmazva, az anyag mennyisége vagy tömege egy elszigetelt rendszerben mindig legyen állandó függetlenül a végbemenő kémiai reakcióktól vagy fizikai változásoktól. (Ne feledje, hogy elszigetelt vagy zárt rendszer az, amely nem lép kölcsönhatásba a környezetével.)
Ez a törvény fontos a kémiában, különösen a különböző anyagok kombinálásakor és a köztük lévő reakciók tesztelésekor.
A kémiában a tömegmegmaradás törvénye azt mondja ki a termékek (a kémiai reakció során keletkező kémiai anyagok) tömege mindig megegyezik a reaktánsok (a kémiai reakciót előidéző anyagok) tömegével.
Képzeld el úgy, mint egy algebrai egyenlet kiegyensúlyozását. Az egyenlőségjel mindkét oldala eltérően nézhet ki (például 6 a + 2 b = 20), de továbbra is ugyanazt a teljes mennyiséget képviselik. Ez hasonló ahhoz, hogy a tömegnek állandónak kell lennie minden anyag esetében egy zárt rendszerben – még akkor is, ha az anyag alakot vált!
De hogyan működik a tömegmegmaradás törvénye?
jgombot
Amikor egy anyag kémiai reakción megy keresztül, azt feltételezheti, hogy a jelenlévő anyagok egy része vagy akár az egésze eltűnik, de valójában egyszerűen formát vált.
Gondoljon arra, amikor a folyadékból gáz lesz. Azt gondolhatja, hogy az anyag (jelen esetben a folyadék) egyszerűen eltűnt. De ha valóban megmérné a gázt, azt tapasztalhatja, hogy a folyadék kezdeti tömege valójában nem változott. Ez azt jelenti, hogy az anyag, amely ma gáz, még mindig ugyanolyan tömegű, mint akkor, amikor folyékony volt (igen, a gáznak is van tömege!).
Mi a történelem a tömegmegmaradás törvénye mögött?
Bár sokan, köztük az ókori görögök is lefektették a tudományos alapokat a tömegmegmaradás törvényének felfedezéséhez, francia vegyész Antoine Lavoisier (1743-1794) akit leggyakrabban felfedezőjének tartanak. Ezért is nevezik a törvényt időnként Lavoisier törvényének.
Lavoisier büszke a felfedezésére.
Az 1700-as évek végén Lavoisier kísérletekkel bebizonyította, hogy a teljes tömeg igen nem változás a kémiai reakcióban, ami arra késztette, hogy kijelentse, hogy az anyag a kémiai reakcióban mindig megmarad.
Lavoisier kísérletei jelentették az első alkalmat, amikor valaki egyértelműen tesztelte az anyag megmaradásának ezt az elképzelését oly módon, hogy megmérte az anyagok tömegét a kémiai reakció előtt és után is.
Végső soron a tömegmegmaradás törvényének felfedezése rendkívül fontos volt a kémia területén, mert bebizonyította, hogy az anyag nem egyszerűen eltűnik (ahogy annak látszott), hanem formáját egy másik, azonos tömegű anyaggá változtatja.
blokkolja a youtube hirdetéseket android
Melyek a példák a tömegmegmaradás törvényei?
A tömegmegmaradás törvénye A példák hasznosak e kulcsfontosságú tudományos koncepció megjelenítéséhez és megértéséhez. Íme két példa, amelyek segítik ennek a törvénynek a működését.
1. példa: A máglya/tábortűz
Az egyik gyakori példa, amellyel találkozni fog a máglya vagy tábortűz képe.
Képzeld el ezt: összegyűjtöttél néhány botot a barátaiddal, és gyufával meggyújtod őket. Néhány pirított mályvacukor és tábortűzdal után rájössz, hogy az általad épített máglya vagy tábortűz teljesen leégett. Csak egy kis halom hamu és némi füst maradt.
Kezdetben az az ösztöne lehet, hogy azt feltételezi, hogy a tábortűz eredeti tömegének egy része a pálcákból valahogy eltűnt. De valójában nincs-énegyszerűen átalakult!
Ebben a forgatókönyvben, amikor a rudak égtek, a levegő oxigénjével egyesülve nemcsak hamuvá, hanem szén-dioxiddá és vízgőzné is alakulnak. Ennek eredményeként, ha megmértük a fapálcák össztömegét és az oxigént előtt ha felgyújtjuk a botokat, azt felfedeznénk ez a tömeg megegyezik a hamu, a szén-dioxid és a vízgőz tömegével.
hoppá fogalmak java-ban
2. példa: Az égő gyertya
Hasonló tömegmegmaradási törvény például az égő gyertya képe.
Ebben a példában képzeljen el egy normál gyertyát viasszal és egy kanóccal. Ha azonban a gyertya teljesen leég, láthatja, hogy sokkal kevesebb viasz van benne, mint a meggyújtás előtt. Ez azt jelenti, hogy a viasz egy része (nem az egész, ahogy azt valószínűleg a való életben meggyújtott gyertyáknál is észrevette!) átalakult gázok -ugyanis,vízgőz és szén-dioxid.
Ahogy az előző, a máglyával kapcsolatos példa megmutatta, az égés során semmi anyag (és így tömeg sem) vész el.
méretű betűtípus latex
Összefoglaló: Mi a tömegmegmaradás törvénye?
A tömegmegmaradás törvénye egy tudományos törvény, amelyet Antoine Lavoisier 18. századi francia kémikus népszerűsített és rendszerezett.
A törvény szerint egy elszigetelt rendszerben anyag nem keletkezhet vagy semmisülhet meg—csak változott. Ez azt jelenti, hogy a kémiai reakció előtti összes anyag össztömege megegyezik a kémiai reakció utáni összes anyag össztömegével. Egyszerűen fogalmazva, az anyag (és így a tömeg) az mindig konzervált, még akkor is, ha az anyag megváltoztatja kémiai vagy fizikai formáját.
Ennek a tudományos törvénynek az ismerete fontos a kémia tanulmányozása szempontjából, így ha ezt a területet tervezi, mindenképpen meg kell értenie, miről is szól a tömegmegmaradás törvénye!
Mi a következő lépés?
Vannak más tudományos témák, amelyeket át szeretne tekinteni? Akkor szerencséd van! Útmutatóink rengeteg hasznos témát tanítanak meg Önnek hogyan lehet átváltani a Celsius fokot Fahrenheitre , nak nek mekkora a víz sűrűsége , hogyan lehet egyensúlyba hozni a kémiai egyenleteket.
Segítségre van szüksége a stilisztikai technikák azonosításához egy angolórára olvasott könyvben? Hadd átfogó listánkat a legfontosabb irodalmi eszközökről nyújts kezet!