Az ökoszisztéma elterjedt kifejezés, és széles körben használják a biológiában és a környezeti tanulmányokban. Általában olyan rendszernek vagy közösségnek nevezik, amely a természetben található összes élő szervezetből és a hozzájuk kapcsolódó nem élő alkotóelemekből áll. Az összes ilyen összetevő közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik egymáshoz az ökológiai egyensúly megteremtése érdekében.
konvertálja string-be java
Ezért ismerni kell az ökoszisztémák különböző típusait és azt, hogy konkrétan mit tartalmaznak. Mielőtt a különféle ökoszisztéma-típusokat tárgyalnánk, először is ismerjük meg az ökoszisztéma fogalmát annak meghatározásával együtt.
Mi az ökoszisztéma?
Az ökoszisztéma meghatározásával olyan élő szervezetek közösségére utal, amelyek kölcsönhatásba lépnek egymással és nem élő összetevőkkel. Az ökoszisztéma az ökológia strukturális és funkcionális egységeként határozható meg, amelyben a különböző élő szervezetek kölcsönhatásba lépnek másokkal és a környező nem élő környezetekkel.
Az ökoszisztémák egyenletes ütemben változnak. Ennek az az oka, hogy számos emberi tevékenység van, amelyek közvetlenül vagy közvetve hatással vannak a környezetre és az ökoszisztémára. Az ilyen feladatok közé tartozik az erdőirtás, a szennyezés, a betegségek természetes határokon való átterjedése, a nem őshonos fajok átvitele, a természetes élőhelyek kimerülése a túlburjánzás miatt stb. Emellett a természeti veszélyek felelősek az ökoszisztéma változásáért is. Ezek a változások magukban foglalják a fajok egy adott területre való vándorlását, az időjárás változásait, a különféle katasztrófákat vagy a halálos betegségeket, amelyek csak egy fajt érintenek.
Az ökoszisztéma szerkezete
Az ökoszisztéma szerkezete elsősorban a szervezet környezetében található biotikus és abiotikus komponensek leírására vonatkozik. Ez különösen az energia környezeti elosztását foglalja magában. Ezenkívül magában foglalja az adott környezetben uralkodó különféle éghajlati viszonyokat. Mind a biotikus, mind az abiotikus komponensek összekapcsolódnak, és nyitott rendszert alkotnak, amelyben az energia az egyik adott komponensről a másikra kerül át.
Biotikus (élő komponensek)
A biológiai összetevők az ökoszisztéma összes élő szervezetére vonatkoznak. Ezek az összetevők általában olyan organizmusokat tartalmaznak, mint az állatok, növények, emberek és más mikroorganizmusok. Az eltérő táplálkozás alapján a biológiai összetevőket a következő három kategóriába sorolják:
Abiotikus (élettelen komponensek)
Az abiotikus komponensek az ökoszisztéma összes nem élő elemére és vegyületére utalnak, beleértve az éghajlatot és az éghajlati összetevőket is. Ezenkívül az abiotikus komponensek az elsődleges energia- és tápanyagforrások, és megalapozzák az ökoszisztéma megfelelő működését.
A Nap az ökoszisztéma elsődleges energiaforrása. Az abiotikus komponensek további példái a fény, a páratartalom, a hőmérséklet, a gáz, a víz, a levegő, az ásványok, a talaj, a domborzat és a különféle élőhelyek.
Megjegyzés: Abiotikus komponensek nélkül egyetlen ökoszisztéma sem képes biztosítani a biológiai összetevőket.
Az ökoszisztémák típusai
Különféle típusú ökoszisztémák léteznek a különböző éghajlaton, élőhelyen és életformán alapulóan. Ez azt jelenti, hogy az ökoszisztémák jellemzően több száz és ezer kisebb rendszerre oszthatók. Általában azonban minden ilyen típus a következő két kategória valamelyikébe tartozik:
- Vízi ökoszisztéma
- Földi ökoszisztéma
Nézzük most részletesen mindkét fenti ökoszisztémát:
Vízi ökoszisztéma
A vízi ökoszisztémák minden olyan ökoszisztémát jelentenek, amelyek elsősorban a víztesteken vagy azok belsejében találhatók. A vízi rendszerben található összes élő és élettelen szervezet természetét és jellemzőit az ökoszisztémát körülvevő környezet határozza meg. Ezekben az ökoszisztémákban élő szervezetek kölcsönhatásba lépnek a vízi és szárazföldi ökoszisztémák más élőlényeivel.
A vízi ökoszisztéma főként a következő típusokra oszlik:
e-r modell diagram
Édesvízi ökoszisztéma
Az édesvízi ökoszisztéma az ember és a szárazföldön élő más szervezetek egyik alapvető ökoszisztémája. Ennek az az oka, hogy ez az ökoszisztéma az ivóvíz forrása. Emellett segít a közlekedéshez, kikapcsolódáshoz stb. szükséges energia és víz biztosításában.
Az édesvízi ökoszisztémák főként a lencsei, lotikus és vizes élőhelyeket foglalják magukban.
Az édesvízi ökoszisztéma a legkisebb ökoszisztéma típus a főbb ökoszisztémák közül. Az édesvízi ökoszisztémában általában nincs sótartalom. Emellett számos rovarból, kis halakból, kétéltűekből és különféle növényfajokból áll. A növények a fotoszintézis révén segítik az oxigénellátást, és táplálékot is biztosítanak az ebben az ökoszisztémában élő szervezetek számára.
Tengeri ökoszisztéma
A tengeri ökoszisztémákat általában a sótartalom jelenléte jellemzi. Ezek az ökoszisztémák magasabb sótartalommal rendelkeznek, mint az édesvízi ökoszisztémák. Ráadásul a Föld legnagyobb ökoszisztémájaként ismertek. Általában magában foglalja az összes óceánt és azok részeit. Emellett a tengeri ökoszisztémák jellegzetes növény- és állatvilággal rendelkeznek, amelyek nagyobb biológiai sokféleséget támogatnak, mint az édesvízi ökoszisztémák. Ez a fajta ökoszisztéma elengedhetetlen mind a tengeri, mind a szárazföldi környezetben.
Ez az ökoszisztéma különösen magában foglalja a sós mocsarakat, lagúnákat, korallzátonyokat, torkolatokat, árapály-övezeteket, mangrovákat, tengerfenéket és mélytengereket. A sós mocsarak, a mangrove erdők és a tengeri füves rétek a legtermékenyebb ökoszisztémák közé tartoznak. A korallzátonyokról ismert, hogy megfelelő mennyiségű élelmet és menedéket biztosítanak a legtöbb tengeri lakos számára világszerte.
Földi ökoszisztéma
A szárazföldi ökoszisztéma az összes olyan ökoszisztémára vonatkozik, amelyek főleg a szárazföldön találhatók. Bár a víz jelenlétét ezekben az ökoszisztémákban mérik, ezek teljes mértékben szárazföldiek, és a szárazföldön léteznek. Pontosabban, alacsony és kellően szükséges mennyiségű víz található a szárazföldi ökoszisztémákban. Az alacsony vízmennyiség választja el ezeket az ökoszisztémákat a vízi ökoszisztémáktól. Emellett a szárazföldi ökoszisztémák jellemzően hőmérséklet-ingadozásokkal rendelkeznek mind a szezonális, mind a napi éghajlaton. Ez egy sajátos tényező is, ami miatt ezek az ökoszisztémák különböznek a hasonló környezetben lévő vízi ökoszisztémáktól.
Ezenkívül a fény elérhetősége valamivel magasabb a szárazföldi ökoszisztémákban, mint a vízi ökoszisztémákban. Ennek az az oka, hogy a szárazföld éghajlata viszonylag átlátszóbb, mint a víz. A szárazföldi ökoszisztémák teljesen eltérő fényellátottsága és hőmérséklete miatt változatos növény- és állatvilággal rendelkeznek. A szárazföldi ökoszisztémák különböző ökoszisztémákat foglalnak magukban, amelyek különböző geológiai zónákban helyezkednek el.
A szárazföldi ökoszisztémákat főként a következő típusokba sorolják:
Erdei ökoszisztémák
Az erdei ökoszisztéma olyan ökoszisztéma, ahol sok élőlény él együtt a környezet abiotikus összetevőivel. Ebben az ökoszisztémában sokféle növény- és állatvilág található. Ez általában azt jelenti, hogy az erdei ökoszisztémában nagy az élő szervezetek sűrűsége, amelyek nem élő abiotikus elemekkel élnek együtt. Az erdei ökoszisztéma általában különféle növényeket, mikroorganizmusokat, állatokat és más fajokat foglal magában.
Az erdők jelentős szén-elnyelők, és részt vesznek az Erath általános hőmérsékletének szabályozásában és kiegyensúlyozásában. Az erdei ökoszisztéma változásai a teljes ökológiai egyensúlyt érintik, és az erdők súlyos változásai vagy pusztulása az egész ökoszisztémát is megölheti. Az erdőket általában trópusi lombhullató erdőkbe, trópusi örökzöld erdőkbe, mérsékelt övi lombhullató erdőkbe, mérsékelt övi erdőkbe és Taig erdőkbe sorolják.
videó letöltés a youtube vlc-ről
Gyep ökoszisztémák
A füves ökoszisztémák olyan ökoszisztémák, ahol alacsony a fák száma. Ezek az ökoszisztémák főként füvekből, cserjékből és gyógynövényekből állnak. Ez azt jelenti, hogy ezekben az ökoszisztémákban a fű az elsődleges növényzet, valamint a hüvelyesek, amelyek jellemzően az összetett családba tartoznak.
A füves ökoszisztémák általában a trópusi és a mérsékelt égövi régiókban találhatók világszerte; azonban ezeknek eltérő változatai vannak. Ilyen ökoszisztémák például a szavanna gyepek és a mérsékelt égövi gyepek. Különféle legelő állatoknak, rovarevőknek és növényevőknek adnak otthont.
Hegyi ökoszisztémák
Ahogy a neve is sugallja, a hegyvidéki ökoszisztémát hegyvidéki régiók jellemzik, ahol az éghajlat általában hideg és kevés a csapadék. Az éghajlatváltozás miatt ezekben az ökoszisztémákban sokféle élőhely található, ahol különféle állat- és növényfajok találhatók. A hegyvidéki régiók magasan fekvő területein hideg és zord éghajlat uralkodik. Ez az oka annak, hogy ezekben az ökoszisztémákban csak fátlan alpesi növényzet található. Az ezekben az ökoszisztémákban található állatok általában kullancsbundával rendelkeznek, hogy megvédjék őket a hideg éghajlattól.
Emellett a hegyek alsó lejtőin főleg tűlevelű fák találhatók. A hegyi ökoszisztémák példái közé tartoznak az északi-sarkvidéki hegycsúcsok. Az év nagy részében hó borítja őket.
Sivatagi ökoszisztémák
A sivatagi ökoszisztémák világszerte léteznek, és a sivatagi területek körülbelül 17 százalékát fedik le. Ezek olyan területek, ahol az éves csapadék mennyisége általában kevesebb, mint 25 mm. A kevesebb fa és a homokos föld miatt a napfény felerősödik ezekben az ökoszisztémákban. Ez az oka annak, hogy ezekben az ökoszisztémákban hihetetlenül magas a hőmérséklet és alacsony a rendelkezésre álló víz. Az éjszakák azonban meglehetősen hidegek.
A sivatagi ökoszisztéma egyedülálló növény- és állatvilággal rendelkezik. A növények kis mennyiségű vízzel nőnek, és megőrzik a lehetséges vízmennyiséget leveleikben és száraikban. Például a tüskés levelű kaktusz egy olyan sivatagi növény, amely szár segítségével vizet tárol. Hasonlóképpen, az állatokat is alkalmazzák a sivatagi ökoszisztémák állapotához. Néhány gyakori állat a tevék, hüllők, a rovarok és a madarak sokfélesége.
Az ökoszisztéma funkciói
Az alábbiakban felsorolunk néhányat az ökoszisztéma leggyakoribb funkciói közül:
- Segít minden alapvető ökológiai folyamat szabályozásában, életrendszerek menedzselésében, és biztosítja a fenntarthatóságot.
- Részt vesz az egyensúlyi szerkezeti folyamat fenntartásában az ökoszisztéma összetevőinek különböző trofikus szintjei között.
- Felelős az ásványi anyagok bioszférán keresztüli körforgásáért.
- Fenntartja és szabályozza a tápanyag-ciklust az abiotikus és biotikus ökoszisztéma-komponensek között.
- Az abiotikus komponensek mellett az ökoszisztéma részt vesz a szerves komponensek szintézisében, amelyek elsősorban az energia átviteléért felelősek.