Következtetés:

A mesterséges intelligenciában olyan intelligens számítógépekre van szükségünk, amelyek képesek új logikát létrehozni a régi logikából vagy bizonyítékokkal, így a következtetések bizonyítékokból és tényekből történő leállítását következtetésnek nevezzük .

Következtetési szabályok:

A következtetési szabályok az érvényes argumentumok generálására szolgáló sablonok. A következtetési szabályokat a mesterséges intelligencia bizonyítékainak levezetésére alkalmazzák, és a bizonyítás a következtetések sorozata, amely a kívánt célhoz vezet.

A következtetési szabályokban az összes konnektívum közötti implikáció fontos szerepet játszik. Íme néhány, a következtetési szabályokkal kapcsolatos terminológia:

java véletlenszerű matematikai véletlenszerű

Következmény:Ez az egyik logikai konnektíva, amely P → Q-ként ábrázolható. Ez egy logikai kifejezés.Társalog:Az implikáció fordítottja, ami azt jelenti, hogy a jobb oldali propozíció a bal oldalra megy, és fordítva. Q → P-ként írható fel.Ellentétes:A megfordítás tagadását kontrapozitívnak nevezzük, és ¬ Q → ¬ P alakban ábrázolható.Inverz:Az implikáció tagadását inverznek nevezzük. A következőképpen ábrázolható: ¬ P → ¬ Q.

A fenti kifejezésből az összetett állítások egy része ekvivalens egymással, amit az igazságtáblázat segítségével bizonyíthatunk:

A fenti igazságtáblázatból tehát bebizonyíthatjuk, hogy P → Q ekvivalens ¬ Q → ¬ P-vel, Q → P pedig ¬ P → ¬ Q-val.

A következtetési szabályok típusai:

1. Beállítási mód:

A Modus Ponens szabály az egyik legfontosabb következtetési szabály, és kimondja, hogy ha P és P → Q igaz, akkor arra következtethetünk, hogy Q igaz. A következőképpen ábrázolható:

Példa:

1. állítás: 'Ha álmos vagyok, akkor lefekszem' ==> P→ Q
2. állítás: 'Álmos vagyok' ==> P
Következtetés: 'Lefekszem.' ==> K.
Ezért azt mondhatjuk, hogy ha P → Q igaz és P igaz, akkor Q igaz.

Bizonyítás az igazsággal táblázat:

2. Eltávolítási mód:

A Modus Tollens szabály kimondja, hogy ha P→ Q igaz és ¬ Q igaz, akkor ¬ P is igaz lesz. A következőképpen ábrázolható:

1. állítás: 'Ha álmos vagyok, akkor lefekszem' ==> P→ Q
2. állítás: 'Nem megyek az ágyba.'==> ~Q
3. állítás: Amiből arra következtet nem vagyok álmos ' => ~P

Bizonyítás az igazsággal táblázat:

3. Hipotetikus szillogizmus:

A hipotetikus szillogizmus szabály kimondja, hogy ha P→R igaz, amikor P→Q igaz, és Q→R igaz. A következő jelöléssel ábrázolható:

Példa:

1. állítás: Ha megvan az otthoni kulcsom, akkor kinyithatja az otthonom zárolását. P→Q
2. állítás: Ha fel tudja nyitni az otthonomat, akkor elviheti a pénzemet. Q→R
Következtetés: Ha megvan az otthoni kulcsom, akkor elviheted a pénzemet. P→R

Bizonyítás igazság szerint táblázat:

4. Disjunktív szillogizmus:

A diszjunktív szillogizmus szabálya kimondja, hogy ha P∨Q igaz, és ¬P igaz, akkor Q igaz. A következőképpen ábrázolható:

Példa:

városok Ausztráliában

1. állítás: Ma vasárnap vagy hétfő van. ==>P∨Q
2. állítás: Ma nem vasárnap van. ==> ¬P
Következtetés: Ma hétfő van. ==> K

Bizonyítás igazságtáblázattal:

5. Kiegészítés:

Az összeadás szabály az egyik általános következtetési szabály, és kimondja, hogy ha P igaz, akkor P∨Q igaz lesz.

Példa:

Nyilatkozat: Van egy vanília fagyi. ==> P
2. állítás: Van csokoládé fagyi.
Következtetés: Vanília vagy csokoládé fagyi van. ==> (P∨Q)

Bizonyítás igazságtáblázattal:

6. Egyszerűsítés:

Az egyszerűsítési szabály kimondja, hogy ha P∧ Q akkor igaz Q vagy P is igaz lesz. A következőképpen ábrázolható:

Bizonyítás igazságtáblázattal:

7. Határozat:

A Felbontási szabály kimondja, hogy ha P∨Q és ¬ P∧R igaz, akkor Q∨R is igaz lesz. Úgy ábrázolható

Bizonyítás igazságtáblázattal: