Logikus VAGY
A programozás matematika, logika és még sok más terület keveréke. A matematikai problémák megoldásához, a tankönyvtől a valós idejűig, összeadás, kivonás, szorzás és osztás operátorokra van szükségünk. Ezekre az alapvető operátorokra van szükség a matematikában. Hasonló módon a változókkal vagy értékekkel végzett műveletek végrehajtásához a Python 7 típusú operátorral rendelkezik, és mindegyik hasznos. Ezek között, ' VAGY' a Python egyik operátora, és a logikai operátorokhoz tartozik.
A logikai operátorok főleg azzal foglalkoznak döntéshozatali igények . A logikai operátorok alatt három operátor található:
Ez a cikk az OR operátort tárgyalja példákkal az egyértelmű megértés érdekében.
Alapvető:
Az olyan nyelveken, mint a C és a Java, '||' az OR operátort jelenti, de Pythonban azt mondjuk, vagy ' külön szimbólum használata nélkül.
Szintaxis: a vagy b
Visszatérési érték: Ez az operátor az operandusoktól függően 'Igaz' vagy 'Hamis' értéket ad vissza.
- Ha az operátor mindkét oldalán mindkét operandus/kifejezés hamis, akkor visszaadja Hamis .
- Ha legalább az egyik operandus igaz, vagy ha mindkettő igaz, akkor visszaadja Igaz .
Igazságtörténet az „OR” operátor számára:
1. kifejezés | 2. kifejezés | (1. és 2. kifejezés) a következőt adja vissza: |
---|---|---|
Igaz | Igaz | Igaz |
Igaz | Hamis | Igaz |
Hamis | Igaz | Igaz |
Hamis | Hamis | Hamis |
VAGY operátor szükségessége:
Tegyük fel, hogy szükségünk van egy számra; ha pozitív, akkor 20-nál nagyobbnak kell lennie; ha negatív, akkor -20-nál kisebbnek kell lennie. E feltételek teljesítéséhez, ha feltételes utasításokkal írjuk meg a kódot:
num = int (input ('Enter a number: ')) if (num 20): print ('True') else: print ('False')
Kimenet:
egymillió számban
Megértés:
A fenti kódban
- Először is ellenőrizzük, hogy a szám negatív és kisebb-e -20-nál. Ha igaz, akkor az egyik feltétel igaz, akkor a következő feltételt nem kell ellenőriznünk, ezért kinyomtatjuk, hogy 'Igaz'.
- Ha nem igaz, akkor az elif blokk végrehajtásra kerül, ellenőrizve, hogy a szám pozitív-e és nagyobb-e 20-nál. Ha ez a feltétel igaz, akkor 'True'-t ír ki.
- Ha mind az if, mind az elif hamis, akkor az else blokk végrehajtásra kerül a 'False' kinyomtatására.
- A fenti kód beírása csak az 'OR' operátor használatával:
Mindkét feltételt egyszerre, egy sorban ellenőrizhetjük.
num = int (input ('Enter a number: ')) if (num 20): print ('True') else: print ('False')
Kimenet:
- A „vagy” használata egyszerűvé, olvashatóvá teszi a kódot, és csökkenti a kód hosszát.
Vegyünk egy másik példát egy valós idejű alkalmazással:
Tegyük fel, hogy kódolási versenyt szervez b-tech és m-tech hallgatók számára; hogy bármely diák részt vegyen, b-tech vagy m-tech hallgatónak kell lennie. Aki nem b.tech vagy m.tech hallgató, nem indulhat a versenyen. Tehát ellenőriznünk kell, hogy legalább egy feltétel igaz-e.
Kód:
name = input ('Please enter the participant's name: ') course = input ('Please enter the course the participant's studying Please enter the name of the course in capital letters without spaces or other characters in between like BTECH and MTECH: ') if (course == 'BTECH' or course == 'MTECH'): print ('Congratulations!, You are eligible for the competition') else: print ('Only students in B-Tech and M-Tech are allowed to the competition. Sorry! We can't enroll you in')
Kimenet:
'vagy' csak két számmal:
Lássuk most, mi történik, ha két decimális egész számot adunk meg az 'or' operátor mindkét oldalán:
Előfeltétel: Általában a 'vagy' ellenőrzi, hogy legalább egy operandus igaz-e. Bármely 0-nál nagyobb szám igaz, a 0 pedig hamis.
num1 = int (input ('Enter a number: ')) num2 = int (input ('Enter another number: ')) print (num1 or num2)
Minta kimenetek:
Megértés:
- Az első esetben:
- Mindkét szám nagyobb, mint a 0 - Igaz vagy igaz állapot . Ezért a „vagy” igaz értéket ad vissza.
- A „vagy” feltétele, hogy legalább egy operandusnak igaznak kell lennie. Ezért, miután megerősítette, hogy az első szám- 4 (>0) igaz, a második szám ellenőrzése nélkül, visszatért 'Igaz' az első számmal.
- A második esetben:
- Az első szám 0-False; 'vagy' a második számot jelöli, ami 1 (>0) - Hamis vagy igaz állapot . Visszatér
- A harmadik esetben:
- Az első szám 0-False; 'vagy' ellenőrzi a második számot, ami ismét 0 - Hamis vagy hamis . Visszatér Hamis .
- A „vagy” operátor az operandusok között keresi az „Igaz” értéket. Amint talál egy 'Igaz' értéket, azonnal True-t ad vissza, anélkül, hogy ellenőrizné a többi operandust. Ezt az állapotot ún. A rövidzárlat ' vagy – Lusta értékelés.
'vagy' több operandussal:
num1 = int (input ('Enter the first value: ')) num2 = int (input ('Enter the second value: ')) num3 = int (input ('Enter the third value: ')) print (num1 or num2 or num3)
Minta kimenetek:
mi az a prolog
Megértés:
Ez ugyanaz, mint két operandus. Az 'or' ellenőrzi az 'igaz' értéket, és ha talál ilyet, akkor az 'Igaz' értéket adja vissza, ha pedig nem talál legalább egy igazat, akkor a 'Hamis' értéket adja vissza.
Bitenként VAGY (|):
Van egy másik „vagy” operátor a Pythonban. Ez egy bitenkénti operátor. Ezt '|'-ként ábrázoljuk. Mindkettőt „vagy” operátornak nevezik. Most pedig lássuk a különbséget a két operátor között:
A bináris nyelv a számítógép nyelve. Az összes belső mechanizmus a bitekkel kapcsolatban történik. A bitenkénti operátorok azon operátorok halmaza, amelyek lehetővé teszik a programozó számára, hogy bitenkénti műveleteket hajtson végre egész számokon. Hat bitenkénti operátor létezik:
- Bitenként ÉS
- Bitenkénti VAGY
- Bitenként NEM
- Bitenkénti XOR
- Bitenkénti jobb eltolás
- Bitenkénti balra eltolás
A (logikai vagy, bitenkénti vagy), (logikai és, bitenkénti és), (logikai nem, bitenkénti nem) közötti különbség a nevükben rejlik.
- Ha bármilyen bitenkénti operátort használunk, először a egész szám bináris bitekké alakul , majd a kezelő elvégzi a műveletet lépésenként .
- Itt, Az 1 értéke igaz, a 0 pedig hamis .
- A művelet után a bináris szám decimálissá lesz konvertálva, és kimenetként kerül visszaadásra.
A bitenkénti vagy:
A megadott egész számokat bitekké (binárisan) alakítjuk, és az operátor a két szám minden megfelelő bitjével operál.
1. bit (1. operandus) | 2. bit (2. operandus) | Visszatérési érték |
---|---|---|
0 | 0 | 0 |
1 | 0 | 1 |
1 | 1 | 1 |
0 | 1 | 1 |
Vegyünk egy példát:
Ha szám1 = 3 és szám2 = 4:
3 -> 011
4 -> 100
python új vonal
Fellép |:
Ha logikai műveletet hajtunk végre, vagy a 3-as és 4-es értéken, igaz értéket kapunk, és 3-at adunk vissza:
num1= int (input ('Enter a number: ')) num2 = int (input ('Enter another number: ')) print (num1 or num2) print (num1 | num2)
Kimenet:
Ez a két „vagy” operátor, amely a Python nyelvben használható.
Logikai VAGY vs bitenkénti VAGY:
Logikai ill | Bitenkénti ill |
Logikus vagy a „vagy” jelöléssel. | Bitenként vagy '|.' |
Csak logikai értékekhez van megadva; Még ha kifejezéseket használunk is, akkor igaz vagy hamis értékként lesznek kiértékelve. | Egész értékekhez, valamint logikai értékekhez van megadva Nyomtatás (Igaz | Hamis) -> Igaz |
Igaz értéket keres, és ha talál ilyet, akkor nem értékeli ki a kifejezés többi részét, és „Igaz” értéket ad vissza. Ezt a jelenséget ún. Lusta értékelés '. | Még ha az operátor igaz értéket talál is, akkor is folytatja a többi kifejezés kiértékelését. |
Ezt az operátort leginkább döntéshozatalra és igazságvizsgálatra használják. | A bitenkénti operátorokat alacsonyabb szintű bitmanipulációkra tervezték. |
Minden 0-nál nagyobb szám 'Igaz'ként értékelődik, és minden szám == 0 vagy<0 is evaluated as 'false'< td> | Az 1 azt jelenti, hogy igaz, a 0 pedig hamis. | 0>
Az operátori hierarchiában a bitenkénti operátorok magasabb prioritásúak, mint a logikai operátorok. |