A traceroute bemutatása
A Linux traceroute parancs egy hálózati hibaelhárító segédprogram, amely segít meghatározni a cél eléréséhez szükséges ugrások és csomagok számát. Arra szolgál, hogy megjelenítse, hogyan továbbították az adatokat egy helyi gépről egy távoli gépre. A weboldal betöltése a traceroute egyik gyakori példája. A betöltődő weboldal adatokat továbbít a hálózaton és az útválasztókon keresztül. A tracerout képes megjeleníteni a hálózaton keresztüli útválasztók útvonalait, IP-címeit és gazdagépneveit. Hasznos lehet a hálózati problémák diagnosztizálására.
A számítástechnikában a tracert és a traceroute a számítógépes hálózati diagnosztika parancsai, amelyek megjelenítik a lehetséges útvonalakat és mérik a csomagtovábbítási késéseket az IP-hálózaton keresztül. Az útvonal előzményei az útvonalon lévő összes egymást követő gazdagéptől érkező csomag oda-vissza úti idejeként kerülnek rögzítésre; az átlagos időösszeg minden ugrásban a kapcsolat létrehozására fordított teljes idő mértéke.
A traceroute parancs folytatódik, kivéve, ha minden elküldött csomag kétszeresnél többször elvész; a kapcsolat megszakad, és az útvonalat nem lehet kiértékelni. Másrészt a ping parancs csak az utolsó oda-vissza utazás idejét méri a célponton keresztül. Néha az eszköznek hasonló neve van, tracert6 és traceroute6 az IPv6-hoz.
Szintaxis:
traceroute [OPTION...] HOST
Lehetőségek:
A következő parancssori beállításokat támogatja a traceroute parancs:
-f, --first-hop=NUM: A kezdeti ugrási távolság beállítására szolgál.
-g, --gateways=GATES: A laza forrásútválasztáshoz szükséges átjárók listájának megjelenítésére szolgál.
-én, --icmp: Meg van határozva, hogy az ICMP ECHO szondaként használható.
-m, --max-hop=NUM: A maximális ugrásszám beállítására szolgál, az alapértelmezett 64.
-M, --type=METHOD: Megadja a METHOD-ot (icmp vagy udp) a traceroute műveletekhez, az alapértelmezett módszer az udp.
-p, --port=PORT: A cél PORT portot használ, az alapértelmezett PORT a 33434.
-q, --tries=NUM: Ugrásonként NUM vizsgálócsomag továbbítására szolgál, az alapértelmezett érték 3.
--resolve-hostnames: A gazdagépnevek feloldására szolgál.
-t, --tos=NUM: A szolgáltatás típusának (TOS) NUM-ra való beállítására szolgál.
-w, --wait=NUM: Másodpercek alatt vár a válaszra, az alapértelmezett 3.
string java csere
-?, --Segítség: A súgó kézikönyv megjelenítésére szolgál, amely rövid leírást tartalmaz a támogatott parancssori opciókról és a használatról.
--használat: Egy rövid használati üzenetet jelenít meg.
-V, --verzió: A traceroute verzióinformációinak megjelenítésére szolgál.
Nézzük a téma gyorsindexét:
- Telepítse a traceroute parancsot
- Hogyan működik?
- Kövesse nyomon az útvonalat az Ipv6 segítségével
- Kövesse nyomon az útvonalat az Ipv4 használatával
- Az IP-cím és a gazdagépnév leképezés letiltása
- Állítsa be az ugrásonkénti lekérdezések számát
- Állítsa be a válasz várakozási idejét
- Adja meg a használni kívánt interfészt
- Állítsa be a kezdeti TTL értéket
- Állítsa be az ugrások maximális számát
- Segítség kérése
A traceroute megvalósításai
A traceroute parancs számos modern operációs rendszeren elérhető. Unix-szerű rendszereken, például Linuxon, macOS-en és FreeBSD-n, parancssori eszközként érhető el. A traceroute grafikusan is elérhető a macOS Network Utilities csomagjában; ezek a segédprogramok a macOS Big Sur megjelenése óta elavultak.
A ReactOS és a Microsoft Windows egy tracert nevű programot kínál, amely hasonló útvonalkövetési funkciót valósít meg. Ezenkívül a Windows NT-alapú operációs rendszerek PathPing funkciót is kínálnak, amely kombinálhatja a ping parancs és a tracert funkcióit. A ReactOS kiadást a Get Murphy integrálta, és a GPL licenccel rendelkezik.
Alapértelmezés szerint a traceroute UDP (User Datagram Protocol) csomagok sorrendjét küldi el Unix-szerű operációs rendszereken, 33434 és 33534 közötti port célszámokkal. A macOS, DragonFly BSD, OpenBSD, NetBSD, FreeBSD és Linux rendszerrel szállított traceroute implementációk az ICMP Echo Request csomagok, például a TCP és az UDP használatának lehetősége ICMP vagy TCP SYN csomagok használatával. Alapértelmezés szerint a tracert az ICMP Echo Request csomagokat továbbítja a Windows rendszeren az UDP-csomagok nyomkövetési átvitele helyett.
A traceroute használata
A legtöbb implementációnak van legalább néhány opciója az ugrásonként továbbítandó lekérdezések számának, a válaszvárakozási időnek, az ugráskorlátnak és a használt portnak a meghatározására. Ha nem hívjuk meg a traceroute-t meghatározott opciókkal, akkor az elérhető opciók listáját mutatja, míg a man traceroute parancs további részleteket, például a hibajelzőket jeleníti meg.
A traceroute eredete
A traceroute kézikönyvoldala azt írja, hogy a tényleges traceroute programot Van Jacobson határozta meg 1987-ben Steve Deering ajánlása alapján, C. Philip Wood, Ken Adelman és Tim Seaver kifejezetten meggyőző javításaival és ajánlásaival. Mike Muuss, a ping program szerzője azt állítja, hogy a traceroute a kernel ICMP támogatásával lett megadva, amelyet korábban kódolt, hogy aktiválja a nyers ICMP socketeket, miközben kezdetben megadta a ping programot.
A traceroute korlátai
A traceroute korlátai hírhedtek, és figyelembe kell venni az eszköz használatakor. Például a traceroute felismeri az útvonalakat az interfész szintjén, de nem az útvonal szintjén. Egyéb korlátozások lépnek fel, ha az útválasztók nem válaszolnak a vizsgálatra, vagy ha az útválasztók korlátozást tartalmaznak az ICMP-válaszokra.
A Traceroute olyan útvonalat képviselhet, amely nem létezik a forgalmi terheléselosztás létezésében. A probléma minimalizálása érdekében elérhető egy Paris-traceroute néven ismert traceroute-módosítás, amely úgy kezeli a vizsgálati folyamat azonosítóját, hogy figyelmen kívül hagyja a terheléselosztást.
Telepítse a traceroute parancsot
A traceroute nem alapértelmezett segédprogramja a Linux rendszer. A traceroute használatához manuálisan kell telepítenünk. A telepítéshez hajtsa végre a következő parancsok egyikét:
sudo apt install inetutils-traceroute sudo apt install traceroute
A fenti parancsok telepítik a traceroute segédprogramot a rendszerünkre. A sikeres telepítés után a kimenet a következőképpen fog kinézni:
Hogyan működik?
A csatlakoztatott hálózati gazdagép útvonalának nyomon követéséhez adja át a csatlakozni kívánt szerver nevét vagy IP-címét. Például a 'javatpoint.com' szerver útvonalának nyomon követéséhez hajtsa végre az alábbi parancsot:
traceroute javatpoint.com
A fenti parancs megjeleníti az ugrásokat, csomagokat és sok más információt az adott útvonalon. Vegye figyelembe az alábbi kimenetet:
A fenti kimenetből több dolgot is láthatunk. értsük meg a kimenet minden részét:
- Az első sorban megjelenik az elérni kívánt gazdagépnév és IP-cím, a traceroute parancs által megkísérelt ugrások, valamint a küldendő csomagok mérete.
- A második sortól kezdve minden sor egy ugrást mutat a célhoz. És a gazdagépnév, majd a gazdagép IP-címe, oda-vissza út. Az oda-vissza út időtartama annak az időnek az összege, amely alatt a jel elküldése és a fogadónak való válaszadás ideje alatt van.
- Alapértelmezés szerint minden gazdagéphez három csomagot küld, így három válaszidő jelenik meg.
- A '*' szimbólum a csomagvesztést jelzi. A csomagvesztés hálózati kimaradás, nagy forgalom a hálózati torlódások miatt következik be, vagy esetleg a tűzfal csökkenti a forgalmat. Csomagvesztés esetén a nyomkövetési útvonal a „cél nem érhető el” hibaüzenetet jeleníti meg.
Kövesse nyomon az útvonalat IPv6 használatával
A '6' opció az útvonal nyomon követésére szolgál egy gazdagép hálózathoz az Ipv6 protokoll használatával. Fontolja meg az alábbi parancsot:
traceroute6 google.com
A fenti parancs nyomon követi az útvonalat a „google.com” címre az Ipv6 protokoll használatával. Vegye figyelembe az alábbi kimenetet:
mi az a myspace
Kövesse nyomon az útvonalat az Ipv4 használatával
A '4' opció az útvonal nyomon követésére szolgál egy gazdagép hálózathoz az Ipv6 protokoll használatával. Fontolja meg az alábbi parancsot:
traceroute 4 google.com
A fenti parancs nyomon követi az útvonalat a „google.com” címre az Ipv6 protokoll használatával. Vegye figyelembe az alábbi kimenetet:
Az IP-cím és a gazdagépnév leképezés letiltása
Az 'n' opció az IP-cím és a gazdagépnév-leképezés letiltására szolgál. Fontolja meg az alábbi parancsot:
traceroute n google.com
A fenti parancs a következő kimenetet hozza létre:
Állítsa be az ugrásonkénti lekérdezések számát
A '-q' opció az ugrásonkénti lekérdezések számának beállítására szolgál. Fontolja meg az alábbi parancsot:
traceroute -q 2 google.com
A fenti parancs a következő kimenetet hozza létre:
Állítsa be a válasz várakozási idejét
A '-w' opció a válaszvárakozási idő beállítására szolgál a traceroute-ban. Megadja a várakozási időt másodpercben, amíg a szondára válaszol. Fontolja meg az alábbi parancsot:
traceroute -w 1 google.com
A fenti parancsból a válasz várakozási ideje 1 másodperc. A kimenetet a következőképpen állítja elő:
Adja meg a használni kívánt interfészt
Az 'i' opció a traceroute által használt hálózati interfész beállítására szolgál. Ha nincs beállítva, akkor az interfészt az útválasztási táblázat szerint állítja be. Fontolja meg az alábbi parancsot:
traceroute i wlp3s0b1 google.com
A fenti parancs a következő kimenetet hozza létre:
polimorfizmus java
Állítsa be a kezdeti TTL értéket
Beállíthatjuk a kezdeti TTL (time to live) értéket az alapértelmezett értéktől eltérően. Kihagy néhány ugrást. Általában egy, kettő, három stb. értékre van beállítva a megfelelő tesztkészlethez. Tehát, ha hétre állítjuk, az első teszt megkísérli a hetes ugrást, és átugorja az ugrásokat egyről hatra. Fontolja meg az alábbi parancsot:
traceroute -f 7 google.com
A fenti parancs egyenesen a hét ugráshoz megy. Vegye figyelembe az alábbi kimenetet:
Állítsa be az ugrások maximális számát
A '-m' opcióval beállíthatja, hogy a csomag hány ugrás maximális számát érje el a célhoz. Az ugrások maximális számának alapértelmezett értéke 30. Vegye figyelembe az alábbi parancsot:
traceroute -m 7 google.com
A fenti parancs 7 maximális ugrást állít be, hogy a csomag elérje a célt. Vegye figyelembe az alábbi kimenetet:
Segítség kérése
A használati és támogatott opciók összefoglalását tartalmazó súgó megjelenítéséhez hajtsa végre az alábbi parancsot:
traceroute --help
A fenti parancs megjeleníti a súgót. A kimenetet a következőképpen állítja elő:
A kézikönyv oldalait a man parancs végrehajtásával is elérhetjük az alábbiak szerint:
man traceroute
A fenti parancs a traceroute parancs kézi oldalát jeleníti meg. A következőképpen fog kinézni:
Görgessen az oldalon további információkért, és nyomja meg a 'q' billentyűt a kézikönyv oldalról való kilépéshez.