Az IP-cím az 'Internet Protocol Address' rövid formája. Ez egy egyedi szám, amelyet minden internetes hálózathoz csatlakoztatott eszköz (például Android telefon, laptop, Mac stb.) kap. Az IP-címet egy ponttal (.) elválasztott egész szám jelzi, például 192.167.12.46.

Az IP-címek típusai

Az IP-címek két különböző típusba sorolhatók a benne lévő IP-címek száma alapján. Ezek:

• IPv4 (Internet Protocol 4-es verzió)
• IPv6 (Internet Protocol 6-os verzió)

Mi az az IPv4?

Az IPv4 az IP 4-es verziója. Ez egy aktuális verzió és a leggyakrabban használt IP-cím. Ez egy 32 bites cím, négy számmal, ponttal (.) elválasztva, azaz ponttal. Ez a cím minden eszköznél egyedi. Például 66.94.29.13

Mi az az IPv6?

Az IPv4 4 milliárd címet állít elő, és a fejlesztők úgy gondolják, hogy ezek a címek elegendőek, de tévedtek. Az IPv6 az IP-címek következő generációja. Az IPv4 és az IPv6 közötti fő különbség az IP-címek címmérete. Az IPv4 egy 32 bites cím, míg az IPv6 egy 128 bites hexadecimális cím. Az IPv6 nagy címteret biztosít, és az IPv4-hez képest egyszerű fejlécet tartalmaz.

Ha többet szeretne megtudni az IPv4 és az IPv6 közötti különbségről, tekintse meg cikkünket ipv4 vs. ipv6 .

IP-cím formátum

Eredetileg az IP-címeket öt különböző kategóriába sorolták osztályok . Ezek a felosztott IP-osztályok az A, B, C, D és E osztályok. Ezek közül az A, B és C osztályok a legfontosabbak. Minden címosztály különböző számú bitet határoz meg számára hálózati előtag (hálózati cím) és gazdagép száma (gazda címe) . A kezdő címbitek döntik el, hogy egy cím melyik osztályba tartozik.

Hálózati cím: A hálózati cím a hálózathoz rendelt egyedi számot adja meg. A fenti ábrán a hálózati cím két bájt IP-címet foglal el.

Házigazda címe: A gazdagép címe az egyes gazdagépekhez hozzárendelt konkrét címszám. A gazdagép címének segítségével minden gép azonosításra kerül a hálózaton. A hálózati cím ugyanaz lesz a hálózat minden gazdagépénél, de a gazdagép címében eltérőnek kell lenniük.

Címformátum IPv4

Az IPv4 címformátuma a következőben van ábrázolva 4-oktett (32 bites), amely három különböző osztályra oszlik, nevezetesen A osztályra, B osztályra és C osztályra.

sql szerver pivot

A fenti diagram az IPv4 címformátumát mutatja. Az IPv4 egy 32 bites decimális cím. Négy oktettből vagy „ponttal” elválasztott mezőből áll, és mindegyik mező 8 bites méretű. Az egyes mezők számának 0 és 255 között kell lennie.

A osztály

A osztály cím csak az első magasabb rendű oktettet (byte) használja a hálózati előtag azonosítására, a fennmaradó három oktett (byte) pedig az egyes gazdagépcímek meghatározására szolgál. Az A osztályú cím 0.0.0.0 és 127.255.255.255 között van. Az első oktett első bitje mindig 0-ra (nulla) van állítva, és a következő 7 bit határozza meg a hálózati címet, a fennmaradó 24 bit pedig a gazdagép címét. Tehát az első oktett 0 és 127 között mozog (00000000 és 01111111 között).

B osztály

B osztály A címek a kezdeti két oktettet (két bájt) használják a hálózati előtag azonosítására, a fennmaradó két oktett (két bájt) pedig a gazdagép címét határozza meg. A B osztályú címek 128.0.0.0 és 191.255.255.255 között vannak. Az első magasabb oktett első két bitje mindig 10-re van állítva (egy és nulla bit), a következő 14 bit pedig a hálózati címet, a fennmaradó 16 bit pedig a gazdagép címét határozza meg. Tehát az első oktett 128 és 191 között mozog (10000000 és 10111111 között).

C osztály

C osztály A címek az első három oktettet (három bájt) használják a hálózati előtag azonosítására, a fennmaradó utolsó oktett (egy bájt) pedig a gazdagép címét határozza meg. A C osztályú cím 192.0.0.0 és 223.255.255.255 között van. Az első oktett első három bitje mindig 110-re van állítva, a következő 21 bit pedig a hálózati címet, a fennmaradó 8 bit pedig a gazdagép címét határozza meg. Első oktettje 192 és 223 között van (11000000 és 11011111 között).

D osztály

D osztály Az IP-cím a multicast címek számára van fenntartva. Az első oktett első négy bitje mindig 1110-re van állítva, a fennmaradó bitek pedig meghatározzák a gazdagép címét bármely IP-címben. Az első magasabb oktett bitek mindig 1110-re vannak állítva, a többi bit pedig a gazdagép címét adja meg. A D osztályú cím 224.0.0.0 és 239.255.255.255 között van. A csoportos küldés során az adatok nincsenek hozzárendelve egy adott gazdagéphez, így nem szükséges az IP-címből megkeresni a gazdagép címét, és a D osztályban nincs alhálózati maszk.

E osztály

E osztály Az IP-cím kísérleti célokra és későbbi felhasználásra van fenntartva. Nem tartalmaz semmilyen alhálózati maszkot. Az első magasabb oktett bitek mindig 1111-re vannak állítva, a következő fennmaradó bitek pedig a gazdagép címét határozzák meg. Az E osztályú cím 240.0.0.0 és 255.255.255.255 között van.

Minden IP-címosztályban az összes gazdagép-szám bitet 2-es hatvány határozza meg, amely azt jelzi, hogy egy adott hálózati címhez hány gazdagép címe hozható létre. Az A osztályú cím legfeljebb 2-t tartalmazhat²⁴(16 777 216) gazdaszámok. A B osztályú címek legfeljebb 2-t tartalmazhatnak¹⁶(65, 536) gazdaszámok. A C osztály pedig maximum 2-t tartalmaz⁸(256) gazdaszámok.

Az IP-cím alhálózati címe, értse meg egy példával:

Tegyük fel, hogy egy A osztályú cím 11.65.27.1, ahol a 11 egy hálózati előtag (cím), a 65.27.1 pedig egy adott állomáscímet határoz meg a hálózaton. Vegyük figyelembe, hogy a hálózati rendszergazda 23–6 bitet szeretne használni az alhálózat azonosítására, a fennmaradó 5–0 bitet pedig a gazdagép címének azonosítására. Képviselhető a Alhálózati maszk mind az 1 bittel 31-től 6-ig, a maradék (5-től 0-ig) pedig 0 bittel.

Alhálózati maszk (bináris): 11111111 11111111 11111111 11000000

java math.min

IP-cím (bináris): 00001011 01000001 00011011 00000001

Most az alhálózatot az ÉS művelet alkalmazásával (1+1=1, 1+0=0, 0+1=0, 0+0=0) lehet kiszámítani a teljes IP-cím és az alhálózati maszk között. Az eredmény:

00001011 01000001 00011011 00000000 = 11.65.27.0 alhálózati cím

IP-cím formátum IPv6

Minden IPv6-cím 128 bites hexadecimális cím, 8 különálló részre írva, mindegyik 16 bites. Mivel az IPv6-címek hexadecimális formátumban vannak ábrázolva, szakaszaik 0-tól FFFF-ig terjednek. Minden szakasz kettősponttal (:) van elválasztva. Lehetővé teszi az egyes 16 bites szakaszok kezdő nulláinak (0) eltávolítását is. Ha két vagy több egymást követő 16 bites szakasz minden nullát tartalmaz (0 : 0), akkor kettős kettősponttal (::) tömöríthetők.

Az IPv6-címek 8 különböző részből állnak, mindegyik szakaszban egy 16 bites hexadecimális érték található kettősponttal (:) elválasztva. Az IPv6-címek a következő formátumban jelennek meg:

Minden „xxxx” csoport egy 16 bites hexadecimális értéket tartalmaz, és minden „x” egy 4 bites hexadecimális érték. Például:

Az egyes 16 bites szakaszok kezdő nulláit (0) is eltávolíthatja. Például a fenti IPv6 átírható a kezdő nullák (0) elhagyásával az alábbiak szerint:

Az egymást követő szakaszokat 16 bites nullákkal (0 : 0) is tömörítheti kettős kettőspontok (::) használatával. De ne feledje, hogy ezt IP-címenként csak egyszer teheti meg.

IP-cím táblázat

A tartományok alapján az IP-címeket öt címosztályba soroljuk, amelyeket alább adunk meg.