A Java az egyik leggyakrabban használt programozási nyelv a dinamikus webalkalmazások fejlesztésére. A webalkalmazás olyan számítógépes szoftver, amely webböngészőt és technológiákat használ az interneten keresztüli feladatok végrehajtására. Egy webalkalmazás van telepítve egy webszerveren.
Jáva olyan technológiákat biztosít, mint pl Szervlet és JSP amelyek segítségével egyszerűen fejleszthetünk és telepíthetünk webalkalmazást egy szerveren. Néhány keretrendszert is biztosít, például a Spring, Spring Boot, amelyek leegyszerűsítik a munkát, és hatékony módot biztosítanak a webalkalmazások fejlesztésére. Csökkentik a fejlesztő erőfeszítéseit.
Létrehozhatunk egy webhelyet statikus HTML-oldalak használatával, és stílusozhatjuk őket CSS segítségével, de szükségünk van szerveroldali technológiára, ha dinamikus webhelyet szeretnénk létrehozni.
Ebben a részben látni fogjuk, hogyan hozhat létre webhelyet Java Servlet és HTML használatával. Továbbá látni fogjuk, hogy ezek a technológiák mennyire hasznosak egy webalkalmazás fejlesztéséhez.
Ebben a részben a következőket tartalmaztuk:
- Mi az a webalkalmazás
- Webszerver és kliens
- HTML és HTTP
- Mi az az URL
- Mi az a Servlet
- Miért hasznosak a servletek webalkalmazások fejlesztéséhez?
- Az első Java Servletet használó webalkalmazás
- Összegzés
Ismerjük meg a webalkalmazás összetevőit:
Mi az a webalkalmazás
A webalkalmazás olyan számítógépes szoftver, amely bármely webböngészővel elérhető. Általában egy webalkalmazás frontendje olyan szkriptnyelvek használatával jön létre, mint a HTML, CSS és JavaScript, amelyeket szinte minden webböngésző támogat. Ezzel szemben a háttérprogramot bármely programozási nyelv, például Java, Python, Php stb., valamint adatbázisok hozzák létre. A mobilalkalmazással ellentétben nincs speciális eszköz a webes alkalmazások fejlesztésére; bármelyik támogatott IDE-t használhatjuk a webalkalmazás fejlesztéséhez.
adatbázis tervezés dbms-ben
Webszerver és kliens
A webszerver egy olyan folyamat, amely kezeli az ügyfél kérését és válaszol. A kapcsolódó protokollok segítségével feldolgozza az ügyfél kérését. A webszerver fő funkciója a kérések tárolása és weboldalakkal való megválaszolása. Ez egy médium a kliens és a szerver között. Például az Apache vezető webszerver.
A kliens egy olyan szoftver, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kérjenek és segítsenek nekik a szerverrel való kommunikációban. A webböngészők a webalkalmazás kliensei; néhány vezető kliens a Google Chrome, Firefox, Safari, Internet Explorer stb.
HTML és HTTP
A HTML a HyperText Markup Language rövidítése; ez a webszerver és a webkliens kommunikáció közös nyelve. Mivel a webszerver és a webkliens is a web két különböző szoftverösszetevője, szükségünk van egy nyelvre, amely kommunikál közöttük.
A HTTP a HyperText Transfer Protocol rövidítése; ez egy kommunikációs protokoll a kliens és a szerver között. A TCP/IP protokollon felül fut.
A HTTP-kérés egyes összetevői a következők:
HTTP-módszer: A HTTP metódus meghatároz egy végrehajtandó műveletet; általában GET, POST, PUT stb.
URL: Az URL egy webcím, amelyet a webalkalmazás fejlesztése során határoznak meg. Egy weboldal elérésére szolgál.
Űrlap paraméterei: A form paraméter olyan, mint egy Java metódus argumentuma. Átadva adják meg a bejelentkezési oldalon az olyan részleteket, mint a felhasználó és a jelszó adatai.
Mi az az URL
Az URL a kiszolgáló és az erőforrás helyének meghatározására használt univerzális erőforráskeresőt jelenti. Ez egy weboldal címe. A projekt minden weboldalának egyedi névvel kell rendelkeznie.
Az URL a következőképpen néz ki:
http://localhost:8080/SimpleWebApplication/
Ahol,
http vagy https: Ez az URL kezdőpontja, amely meghatározza a kommunikációhoz használandó protokollt.
Helyi kiszolgáló: A localhost a szerver címe. Amikor az alkalmazásunkat helyileg futtatjuk, localhost-nak hívják; ha a projektünket az interneten keresztül telepítettük, akkor a domain név használatával érhető el, például „javatpoint.com”. A domain név leképezi a szervert az IP-címekre.
8080: Ez a helyi szerver portszáma; opcionális, és a különböző gépeken eltérő lehet. Ha nem írjuk be kézzel a portszámot az URL-be, akkor alapértelmezés szerint a kérés a protokoll alapértelmezett portjára megy. Általában a 0 és 1023 közötti portok bizonyos jól ismert szolgáltatások számára vannak fenntartva, mint például a HTTP, HTTPS, FTP stb.
Megbeszéltük a webalkalmazás összes főbb összetevőjét. Haladjunk a fő motívum felé: Hogyan készítsünk webalkalmazást Java nyelven.
Először is értse meg a servletet:
Mi az a Servlet
A Servlet egy Java program, amely webszerveren belül fut; fogadja a kéréseket és a kapcsolódó protokollok (általában HTTP) segítségével válaszol rájuk. A szervletek eléggé képesek válaszolni bármilyen típusú kérésre; általában arra szolgálnak, hogy működőképessé tegyék az alkalmazást.
Statikus weboldalt készíthetünk csak HTML és CSS használatával, de ha dinamikusról van szó, szükségünk van egy szerveroldali programozási nyelvre. Ezekhez az alkalmazásokhoz a Java Servlet technológiát biztosít, amely HTTP-specifikus szervlet osztályokat tartalmaz.
A javax.servlet és javax.servlet.http A csomagok felületeket és osztályokat tartalmaznak a szervletek létrehozásához. Minden szervletnek meg kell valósítania a Servlet felületet, amely meghatározza az életciklus-módszereket. Egy általános szolgáltatás megvalósításához használhatjuk a GenericServlet osztályt annak kiterjesztésével. Ez biztosítja doGet és doPost módszerek a HTTP-specifikus szolgáltatások kezelésére.
Miért hasznosak a szervletek?
A webszerverek eléggé képesek statikus HTML kérések kiszolgálására, de nem tudják, hogyan kezeljék a dinamikus kéréseket és adatbázisokat. Tehát szükségünk van egy nyelvre a dinamikus tartalomhoz; ezek a nyelvek a PHP, Python, Java, Ruby on Rails stb. A Java-ban két technológia létezik: a Servlet és a JSP, amelyek dinamikus tartalommal és adatbázisokkal foglalkoznak. A Java olyan keretrendszereket is biztosít, mint a Spring, Spring Boot, Hibernate és Struts a szervlet és a JSP egyszerű használatához.
A szervletek és a JSP-k szerveroldali technológiák, amelyek kiterjesztik a webszerver funkcionalitását. Támogatják a dinamikus választ és az adatok megmaradását. Ezekkel a technológiákkal könnyedén készíthetünk webes alkalmazást.
Készítsük el első webes alkalmazásainkat:
Az első Java Servletet használó webalkalmazás
Webes alkalmazás létrehozásához a következő eszközökre van szükségünk:
IDE (Eclipse vagy Netbeans)
Adatbázis (Oracle vagy Mysql )
Szerver ( Kandúr )
Mielőtt bármilyen webalkalmazást hozna létre, győződjön meg arról, hogy a fenti eszközök mindegyike megfelelően telepítve van a rendszeren.
Most kövesse az alábbi lépéseket webalkalmazás fejlesztéséhez:
1. lépés: Nyissa meg az Eclipse-t Dinamikus webprojekt létrehozása
Nyissa meg az Eclipse IDE-t, és navigáljon ide Fájl-> Új-> Dinamikus webprojekt.
Ha a dinamikus webprojekt nem szerepel az IDE-ben, lépjen a másik lehetőségre, és keresse meg. Kattintson rá a folytatáshoz.
2. lépés: Adja meg a projekt nevét
Most írja be a projekt nevét, és kattintson a gombra Következő folytatni.
Kövesse az utasítást, és jelölje be a generálást web.xml telepítési leíró.
Most a projektünk készen áll; a projekt felépítése a következőképpen fog kinézni:
3. lépés: Hozzon létre egy szervletet
Most hozzon létre egy servletet a jobb gombbal kattintva Java erőforrások/src mappát. Szervlet létrehozásához kattintson a jobb gombbal a src mappát, és navigáljon ide az Új-> Szervlet menü. Itt adja meg a Servlet nevét:
Kattintson a Befejez gomb. A megadott módon létrehoz egy TestServlet-et. Bármelyik Servlet-nevet kiválaszthatja.
TestServlet.java:
import java.io.IOException; import javax.servlet.ServletException; import javax.servlet.annotation.WebServlet; import javax.servlet.http.HttpServlet; import javax.servlet.http.HttpServletRequest; import javax.servlet.http.HttpServletResponse; /** * Servlet implementation class TestServlet */ @WebServlet('/TestServlet') public class TestServlet extends HttpServlet { private static final long serialVersionUID = 1L; /** * @see HttpServlet#HttpServlet() */ public TestServlet() { super(); // TODO Auto-generated constructor stub } /** * @see HttpServlet#doGet(HttpServletRequest request, HttpServletResponse response) */ protected void doGet(HttpServletRequest request, HttpServletResponse response) throws ServletException, IOException { // TODO Auto-generated method stub response.getWriter().append('Served at: ').append(request.getContextPath()); } /** * @see HttpServlet#doPost(HttpServletRequest request, HttpServletResponse response) */ protected void doPost(HttpServletRequest request, HttpServletResponse response) throws ServletException, IOException { // TODO Auto-generated method stub doGet(request, response); } } 4. lépés: Adja hozzá a Servlet Jar fájlt
Láthatjuk, hogy a Servletünk sok hibát jelenít meg, mert nem adtuk hozzá a servlet-api jar fájl még. A jar fájl hozzáadásához kattintson a jobb gombbal a projektre, és válassza ki a konfigurációs lehetőséget a navigálással Build Path-> Build Path beállítása választási lehetőség. Most kattintson a Adjon hozzá külső JAR-okat választási lehetőség.
Keresse meg azt a könyvtárat, ahová a kiszolgálót telepítette, és válassza ki a servlet-api.jar fájlt.
Kattintson Nyisd ki folytatni.
Most válassza ki Alkalmaz és bezár választási lehetőség. Ez hozzáadja a jar fájlt a projektünkhöz.
5. lépés: Hozzon létre egy HTML- vagy JSP-fájlt
Most már majdnem készen áll az első webes alkalmazásunk. Létrehozhatunk HTML oldalakat, amelyeket meg szeretnénk jeleníteni a weboldalunkon.
HTML oldal létrehozásához kattintson a jobb gombbal a Internetes tartalom mappába, és válassza ki az Új HTML-fájl lehetőséget Új-> HTML fájl menüt a névvel index.html .
rj12 vs rj11
A következő HTML fájlt hoztuk létre:
index.html:
<meta charset="<em">'UTF-8' > First Web Application <ul> <li> <a href="#">Home</a> </li> <li> <a href="#">News</a> </li> <li> <a href="#">Contact</a> </li> <li> <a href="#">About</a> </li> </ul> <img src="//techcodeview.com/img/java-tutorial/36/how-build-web-application-using-java.webp" alt="image">
Adja hozzá a képfájlt Internetes tartalom mappát.
Összegzés:
Ebben a részben azt tárgyaltuk, hogyan hozhatunk létre webalkalmazást Java Servletekkel. A Java más keretrendszerekkel, például a Spring és Spring Boot segítségével megkönnyíti a webalkalmazások egyszerű fejlesztését. Ezek a keretrendszerek csökkentik a fejlesztő erőfeszítéseit.
Nézze meg a mi Tavaszi és Spring Boot oktatóanyagokat.