A nemzetek, államok, márkák és vállalatok a nemzetközi kereskedelemnek köszönhetően vásárolhatnak és adhatnak el árukat más piacokon. Ez a kereskedelem a termékek és szolgáltatások szélesebb választékát eredményezheti a hazai ügyfelek számára. Lehetővé teszi a fejlődést és a növekedést, miközben kiküszöböli a belső K+F-hez kapcsolódó kockázatokat. A kereskedésnek vannak bizonyos hátrányai. A termékek és szolgáltatások importálása helyett egy ország profitálhat azok exportjából. Alkalmazható a hazai iparral való versenyre is, alacsonyabb értékű, de nem kevésbé értékes tárgyak felhasználásával.

Mi is pontosan a globális kereskedelem?

Az áruk és szolgáltatások nemzetközi határokon átnyúló cseréjét nemzetközi kereskedelemnek nevezik. Pontosabban, termékek és szolgáltatások exportjára és importjára utal. Ellentétben az importtal, amely az áruk nemzetbe történő szállítását jelenti, az export az áruk és szolgáltatások országon kívüli értékesítését írja le.

A nemzetközi kereskedelem három fő típusa az export-, az import- és az outlet-kereskedelem. Az export és import kereskedelmét már lefedték. Az Entrepot Trading, amelyet általában Re-exportnak neveznek, egyesíti az import- és exportkereskedelmet. Ez magában foglalja az áruk behozatalát az egyik országból, hozzáadott értéket adva nekik, és exportálva egy másik országba.

A globális kereskedelem előnyei

1. A specializáció és a munkamegosztás előnyei

Több szempontból is előnyös. A munkamegosztás és az ebből eredő specializáció jelentős előnyök. Másfajta termelőszerek más földrajzi területeken is megtalálhatók. Az olyan cikkek gyártására szakosodás, amelyekhez a faktorberendezésük a legalkalmasabb, bármely nemzet vagy régió számára előnyös.

Például Nagy-Britannia szénnel és vasércekkel van megáldva. Olajforrások a közel-keleti országokban Délkelet-ázsiai nemzetek: ón, gumi, tea, India, Sri Lanka.

Ezért azok a nemzetek, amelyek határozott előnnyel rendelkeznek egy adott áruval szemben, szakosodhatnak annak előállítására, és elcserélhetik azt egy másik országból származó kiváló árura. Import, mivel olcsóbb, mint elkészíteni.

2. Az áruk elérhetősége és megfizethetősége

A fogyasztók a nemzetközi kereskedelemnek köszönhetően olcsóbban juthatnak külföldi árukhoz. A külföldi árukat jellemzően importálják, mivel megfizethetőbbek, mint a hazai áruk árai.

diff a pythonban

3. Kiemelkedő produkció

A specializáció lehetővé teszi a termelési elemek optimális kihasználását. A nagyobb teljesítményt fegyelem, nagyüzemi termelés és gépek bevezetése fogja elérni. Ezenkívül növeli a keresletet és a fogyasztást, ami további fegyelmet ösztönöz, és világszerte csökkenti az áruk és szolgáltatások költségeit.

4. Az ipari kor kialakulása

Új ipari civilizáció jött létre a globális kereskedelem, a nagyüzemi termelésre specializálódás, a géphasználat és a természeti erőforrások kiaknázása következtében.

5. Belső árstabilizáció

A nemzetközi kereskedelem segítségével egy nemzet feleslege exportálható egy másik országba, és az import pótolhatja egy nemzet hiányát. Ez végül a belső árszint stabilizálódását okozza.

6. Magas gyártási költségek

Az országok a nemzetközi kereskedelem révén olyan árukat vásárolhatnak, amelyeket a szükséges inputok, kereslet hiánya vagy túlzott termelési költségek miatt helyben nem tudnak előállítani. A teát és a penicillint csak a nemzetközi kereskedelem révén tette elérhetővé Európa és Afrika.

7. Közlekedési fejlesztések

A globális kereskedelem fejlődése javította a világ közlekedési infrastruktúráját.

8. Szuverén megoldás az éhezésre és a háborúra

A nemzetközi kereskedelem lehetővé teszi, hogy egy nemzet polgárai túléljék az éhínség, a szűkösség és a konfliktusok idején azáltal, hogy más országokból importálnak árukat, például élelmiszereket, ruhákat és gyógyszereket.

9. A fejlődő országok fejlődése

A nemzetközi kereskedelem lehetővé teszi a gazdaságilag fejletlen és elmaradott nemzetek számára, hogy tőkejavakat és gépeket importáljanak nyersanyagaik, mezőgazdasági termelésük és élelmiszer-ellátásukért cserébe.

10. Csökkenti a monopolista visszaéléseket

A versenyszellemnek köszönhetően a hazai vállalatok magas színvonalon tudják fenntartani termelési gyakorlatukat. Kevés aggodalomra ad okot a monopóliumok, és a verseny arra kényszeríti a vállalatokat, hogy alacsonyabb árakat tartsanak fenn.

11. Fizetési átutalás

A nemzetközi kereskedelemnek köszönhetően a fizetések átutalhatók az adós országból a hitelező országba. Az adós ország árukat exportál, hogy kifizesse adósságait a hitelező országokkal szemben.

12. A nemzet állapota

A nemzetközi kereskedelem valóban létkérdés sok ország számára. Például az Egyesült Királyság és Japán nem tudja élelmezni, felöltöztetni vagy elhelyezni jelenlegi lakosságát más nemzetekből származó import nélkül. E nemzetek iparcikkeinek exportja elengedhetetlen fennmaradásukhoz. Az importhoz képest az önellátás költségei nagyon drágák lesznek. A nemzetközi kereskedelem nélkül az amerikaiak napi kávézása luxuscéggé válna.

13. A tőke és a munkaerő minőségének változása

A kereskedő országokban a munkaerő és a tőke színvonala jelentős változásokon megy keresztül a nemzetközi kereskedelem miatt. A kereskedelem fejleszti az emberek jellemét, és megtanítja őket új és használt tárgyak újszerű hasznosítására és fogyasztására. A műszaki szakértelemben is változásokat okoz, amelyek specializálódáshoz vezetnek.

14. A fejlődő országok gazdagokká és fejlettekké válhatnak

Ez csak a nemzetközi kereskedelem miatt lehetséges. Például az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) országai előreléptek. A Közel-Kelet továbbra is a világ legszegényebb sivatagi nemzete lenne, és a hatalmas kőolajtartalékok kiaknázatlanok lettek volna. A világkereskedelemnek köszönhetően a világ leggazdagabb országaivá váltak.

15. Lehetővé teszi az adósság visszafizetését

A nemzetközi kereskedelem a multilaterális fizetési rendszertől függ, amely lehetővé teszi a korábbi [adósok] számára, hogy a kereskedelmi mérlegben a szükséges szintű exporttöbbletet generálják ahhoz, hogy az adóstól a hitelező országok felé teljesítsék a kifizetéseket. Így a más országokban élő emberek közötti árucsere számos előnnyel jár.

16. A termékek szélesebb választékát kínálják a fogyasztóknak

A kereskedelem miatt más országokból származó árukat importálnak, így a fogyasztók széles választékot kínálnak. Olyan helyzetben vannak, hogy megkaphatják, amire vágynak, ami szerencsés.

17. Méretgazdaságosság

Mivel az országok előállítják azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyekben kiemelkednek, számos hasonló egység létrehozására van lehetőség, és ezek együtt tudnak dolgozni. Ez megkönnyíti az emberek csoportos erőfeszítéseinek összpontosítását.

A globális kereskedelem hátrányai

1. A létfontosságú erőforrások kimerülése

Egy nemzet ásványai és más létfontosságú erőforrásai kimerülhetnek a nemzetközi kereskedelem miatt. Az ásványok nagy részét külföldre szállították. Jobb profitot adtak volna az országnak, ha megőrzik őket.

2. Hatással van a hazai iparra

java mást ha

A nemzetközi kereskedelem negatívan befolyásolhatja egy ország fogyasztási szokásait a gyakran veszélyes és olcsón előállított áruk behozatala miatt. A korlátlan angol textilimport és a szabadkereskedelem miatt az indiai kézművesség jelentős visszaesést élt át.

3. ferde gazdasági növekedés

A nemzetközi kereskedelem az összehasonlító költségek miatt specializálódást és egyoldalú gazdasági fejlődést eredményez, ami nem előnyös a nemzet boldogulása szempontjából.

4. A hulladéklerakás veszélyei

Néha bizonyos nemzetek a kereskedelmet arra használják fel, hogy olcsóbbá tegyék termékeik értékét azáltal, hogy más országok termékeire dömpingelnek.

5. Külföldi országokra való támaszkodás

Jóllehet magasabb életminőséget garantál egy ország számára, függővé teszi ezeket a nemzeteket a nemzetközi piacoktól mind a késztermékek, mind a nyersanyagok értékesítésében. Létfontosságú, hogy csökkentsük ezt a függőséget, vagy megszabaduljunk tőle.

6. Ellenállás a honvédelemmel

Azt állítják, hogy egy ország háború alatti védelme hiányos, ha az ellátás külföldről érkezik. Például Angliát bizonyítékként használták a két világháború során. A német tengeralattjárók teljesen megtiltották a készletek és a szükséges nyersanyagok Angliába történő behozatalát.

7. Gazdasági tervezés és kiszámíthatatlanság

Ez a gazdasági instabilitás okozója, és akadályozza a növekedés és fejlődés nemzeti pénzügyi tervezését.

8. Jogi következetlenség

Mivel minden nemzetnek megvannak a saját szabályai, amelyek meghatározott iparágakra vonatkoznak, a multinacionális vállalatok számára nehéz lehet ezeket betartani. A vitarendezési folyamat is kissé bonyolult.

Összefoglalva, a kereskedelem pozitívan és negatívan is hat a gazdaságra. A különböző nemzetek kormányainak gondoskodniuk kell arról, hogy az országban élő valamennyi embercsoport érdekeit megvédjék. Az esetleges problémák kezeléséhez szigorú jogszabályokat kell bevezetni. A fejlesztésnek azonban a sok cél egyikének kell lennie.

9. Termékek visszaküldése

A termékek visszaküldésére és a visszatérítések feldolgozására szolgáló rendszert kell bevezetni, mert nem minden nemzetközi vásárló lesz elégedett a vállalat termékeivel. A kibocsátás pénzügyi oldalát a hitelkártyák és az online banki eszközök egyszerűsítették, de a tényleges visszaszállítás továbbra is nehézkes és költséges lehet.

A szervezetnek mérlegelnie kell, hogyan küldi vissza a terméket, és ki állja a szállítási számlát. Néha a vállalkozások visszafizetnek az ügyfeleknek, ahelyett, hogy azt kérnék tőle, hogy küldjön vissza egy terméket, ha az ár túl magas. Minden vállalatnak előre el kell készítenie a visszaküldési politikát.

10. Szellemi tulajdon eltulajdonítása

Minél szélesebb körben használják a terméket, annál valószínűbb, hogy egy rivális illegálisan lemásol. A bizalmas információk vagy a márka felismerése két példa erre.

Egy vállalat nagy kihívást jelent a büntetőeljárás lefolytatása, ha nemzetközi határok vannak. Másrészt, ha az a nemzet, ahol a terméket értékesítik, ratifikált egy globális szellemi tulajdonról szóló egyezményt, az Egyesült Államokban a szerzői jogok segíthetnek egy cégnek önmaguk védelmében. Ezenkívül számos ország rendelkezik szerzői jogi és védjegyjogokkal, amelyek az adott nemzeteken belül árusító cégek védelmére alkalmazhatók.

11. Nyelvi korlátok

Az online tolmácsok elérhetősége ellenére a nyelv továbbra is a globális kereskedelem egyik legnagyobb akadálya. Míg a fordítási technológia segítségével lehetséges utasításokat és kommunikációkat írni más nyelven, ezeknek az eszközöknek vannak hátrányai.

A piacon sok névvel ellátott terméket hibásan fordítottak le másik nyelvről. A termék vagy szolgáltatás kiadása előtt gondoljon arra, hogy a kiválasztott területen vagy régióban lévő marketingcéggel együttműködve értékelje a vállalat összes anyagát.

12. Kulturális különbségek

A nemzetközi kereskedelemben általában figyelmen kívül hagyják a kulturális különbségeket, ami annak egyik jelentős negatívuma. A nemzetnek íratlan kereskedelmi szokásai vannak, amelyeket nehéz azonosítani és nehezebb megoldani.

Például az „igen” tipikusan egyetértést jelent a nyugati országokban. Egyes keleti kultúrákban ez azt jelentheti, hogy egy másik személy hallja, amit mondasz, de nem ért egyet vele. Ellentétben azzal, amit ezek a gesztusok a nyugati kultúrákban jelölnek, Indiában megfigyeltem, hogy az emberek oldalra billentették a fejüket, hogy „igen”-t jelezzenek, illetve fel-le, hogy „nem”-et jelezzenek.

13. Ügyfélszolgálat

Tekintettel a köztük és a cég közötti távolságra, hogyan fognak gondoskodni a nemzetközi ügyfelekről a vásárláskor? A nyelvi és kulturális különbségeket ismételten el kell ismerni, hogy kezelni lehessen a globális kereskedelem egyik fő problémáját.

Vállalkozásának kezdettől fogva fel kell készülnie arra, hogy időzónákon keresztül kommunikáljon ezekkel az ügyfelekkel, ideális esetben az ő nyelvükön. Ha több eszközre van szüksége webhelye éjjel-nappali személyzetének biztosításához, legyen egyértelmű, hogy mikorra várhat választ.

14. A háztartási ipar fejlődésének akadálya

A más országokkal folytatott kereskedelem hátráltatja a hazai ipar növekedését. Ez veszélyezteti a fejlődő hazai iparágak jövőjét. Az ország feltörekvő ágazatai csődöt jelentenek a tengerentúli verseny és a korlátlan import miatt.

15. A politikától való függés

A nemzetközi kereskedelem gyakran előmozdítja a rabszolgaságot és a rabszolgaságot. Veszélyezteti a gazdasági függetlenséget, kockáztatva a politikai függőséget. Például a britek kezdetben kereskedőként érkeztek Indiába, és végül hosszú időre irányították az országot.

16. A természeti erőforrások nem megfelelő felhasználása

Egy nemzet természeti erőforrásai gyorsabban kimerülhetnek a túlzott export miatt, mint egyébként. Ebből adódik az ország hosszú távú gazdasági összeomlása.

17. Ragadozó árképzés

A külföldi cégek könnyen letelepedhetnek más országokban. A helyi árusokat kiszorítják a piacról, amikor csekély áron adják el áruikat. Ezzel a multinacionális vállalat monopóliumot szerez a piacon, és végül túlzott árakat szab ki.

18. A természeti erőforrások túlzott felhasználása

A multinacionális vállalatok gyakran víz közelében vagy vidéki régiókban helyezik el vállalkozásaikat, ahol végül visszaélnek a helyi természeti erőforrásokkal.

19. Amikor hiány van egy cikkből

Egyes nemzetek hatalmas mennyiségben exportálják ezt a jószágot más országokba. Rendelkezik minimális mennyiségű áruval, ha idővel váratlanul megnövekszik a kereslet iránta.

A következtetés

A globális kereskedelem előnyei és hátrányai megfelelően kezelhetők alapos piackutatással és más kultúrák megértésével. Bármilyen kereskedelmi megállapodásban mindig lesznek bizonyos márkák és vállalkozások, amelyek jobban teljesítenek, mint mások. Ahhoz, hogy teljesen megértsük, mire számíthatunk, és pontosan megbecsülhetjük a részvételi szintet, a cél ezen alapvető összetevők értékelése kell, hogy legyen.

python program bináris kereséshez

A gazdaságok globalizációja megnövelte egymásrautaltságukat, és a legtöbb gazdaság jelentős hangsúlyt fektet a nemzetközi kereskedelemre.

Több lehetőséget biztosít az ügyfeleknek, és fokozza a versenyt, és arra kényszeríti a vállalatokat, hogy megfizethető és kiváló minőségű termékeket készítsenek, ami jó ezeknek az ügyfeleknek.

Azáltal, hogy a versenyelőnyben részesített cikkek gyártására koncentrálnak, a nemzetek a nemzetközi kereskedelemből is profitálnak. A nemzetközi kereskedelemről bebizonyosodott, hogy előnyös a gazdaság egésze számára, még akkor is, ha egyes nemzetek vámokkal és kvótákkal korlátozzák a hazai ipar védelmében. A gazdaságok globalizációja megnövelte egymásrautaltságukat, és a legtöbb gazdaság jelentős hangsúlyt fektet a nemzetközi kereskedelemre. Kibővíti a fogyasztói választási lehetőségeket és serkenti a versenyt, pénzügyi és jó minőségű termékek gyártására kényszerítve a vállalatokat.