A természet biztosítja nekünk, embereknek levegőt, amit lélegezni, vizet inni, földet a mozgáshoz, fákat a túléléshez és természetes megvilágítást a nappal, amely tetőtől talpig megvilágosítja életünket (amit természetesnek tartunk), de mi történik naplemente után. Nap nélkül mindenhol sötétség van, amit mesterséges fénnyel, úgynevezett „villamossággal” világítottak meg. Mivel a Nap ezzel ellentétes természetes energia- és fényforrás, az elektromosság természetellenes energia és életünk alapvető része, más néven elektronáramlás.
Az elektromosság feltalálása előtt, csaknem 100 évvel ezelőtt, az emberek tüzet gyújtottak, barkácsokat világítottak, és bálnaolaj-lámpákat, gyertyákat és petróleum-lámpákat használtak a sötétben való láthatóság érdekében. Mégis, ezek hatékonyabbak lettek volna minden terület és sarok megvilágításában. A tudomány megoldotta ezt a problémát, és feltalált egy másodlagos energiaforrást, amely megkönnyíti életünk minden helyiségét. A tudósok, mint például Benjamin Franklin, Nikola Tesla és Thomas Edison hozzájárulnak az elektromos áram iránti igényünkhöz és felhasználásunkhoz.
El tudod képzelni a mai korban az életet áram nélkül, csak néhány percig? Néhány óra áram nélkül nagy pusztítást végez az életünkben. Munkánk nagy része kárba megy áram nélkül, mert az emberek az elektronikai cikkektől függenek. Ezek az elektronikai cikkek elektromos árammal működnek, vagy villamos energiát használnak energiaforrásként. Ez a 21utcaszázad a techno-hozzáértés, amelyben mindenkit körülvesznek a techno kütyük és elektronikai cikkek, mint a laptopok, mobiltelefonok, hűtőszekrények, mosógépek, televíziók, számítógépek és olyan elektromos konyhai eszközök, mint a keverők, darálók, sütők, mikrohullámú sütők, fűtőtestek stb. Elektromos vezetékek nélkül még az otthon felépítése sem teljes. Így hatott az elektromosság életünkre a születéstől a halálig.
Tévhit, hogy az elektromosságot különösen feltalálták, ehelyett mindig is a természet része volt, mint minden elem. Jelen van körülöttünk, beleértve a két feltöltött anyag dörzsölését, a statikus elektromosságot, a földre történő kisülést vagy villámlás formájában. Az elektromosság feltalálása bebizonyította, hogy a szükség a történet anyja. Megállapítást nyert, hogy elektromos generátorral elektromos áramot lehet előállítani, és vezetékeken keresztül elektromos áramként továbbítani a felhasználóhoz. Az elektromosság egyfajta energia, amelynek két -ve (negatív) vagy + (pozitív) pontja van, amelyek egy vezetéken keresztül áramolnak elektromos áram előállításához. 'Az elektromosságot úgy határozhatjuk meg, mint az elektronok mozgását a vezetéken keresztül, amely áramot termel.' Villamos energiát különféle megújuló és nem megújuló forrásokból lehet előállítani, mint például víz, olaj, földgáz, atomenergia, szén, napenergia, szélenergia és biomassza.
Az elektromos áram fajtái
A villamos energia általában kétféle:
Az elektromosság előnyei
a. Könnyen hozzáférhető és előállítható
A megújuló és nem megújuló energiaforrások széles választékának felhasználása az áramtermelésben megkönnyíti az összeszerelést. Mindenki hozzáférhet az áramhoz.
b. Megújuló energiaforrás
Az emberek különféle módszerekkel rendszeresen termelnek villamos energiát, hogy kielégítsék az emberek elektromos szükségleteit. Ezért megújuló energiaforrásnak számít, mivel naponta előállítható.
c. Könnyen kezelhető és szállítható
Megfelelő tervezéssel vagy menedzseléssel a villamos energia átvitele nagy távon is lehetséges. A villamos energia nagy távolságokat szállíthat és megtehet olyan közegeken keresztül, mint a vezeték.
d. Sokoldalú és könnyen átalakítható
tesztelés és a tesztelés típusai
A villamos energia sokoldalú, mivel a felhasználó hasznosításának megfelelően másfajta energiává alakítható. Átalakítható mozgássá (motoron keresztül), világítássá (villanó izzóval) és hővé (villanyradiátorral).
e. Csökkenti az üvegházhatású kibocsátást
A villamos energiát megújuló energiaforrásokkal, például szél- és napenergiával lehet előállítani, amelyek sokkal tisztábbak és környezetbarátabbak. Emiatt a villamos energia és termelési folyamata nem termel üvegházhatású gázokat.
f. Hatékonyabb és kényelmesebb
Az elektromosság kényelmes és hatékony energiaforrás, amely számos készüléket és eszközt működőképessé tesz. Minimális energiaveszteséggel rendelkezik a termelési folyamatban és a nagy távolságokra történő átvitelben.
g. Alacsonyabb karbantartási igény
Az áram beállítását követően csak akkor kell rendszeres időközönként karbantartani, ha az elektromos berendezések (izzó, csőlámpa stb.) idővel megsérülnek. Az elektromos járművek karbantartása olcsóbb, mivel nincs olajcsere, kevesebb a kopó alkatrész, és kevesebb a motor karbantartása, mivel az elektromos autók nem rendelkeznek belső égésű motorral.
h. Kevesebb munkaerőt igényel.
A villamos energia megvalósítása munkaerőt igényel, de csak 2-3 óra elegendő. Nem kell hozzá erő.
én. Nem bocsát ki hulladékot vagy gázt a vízerőmű
A vízerőművekben a víz termel villamos energiát, és nincs fosszilis tüzelőanyag vagy füstkémények. Ez az üzem nem bocsát ki közvetlen üvegházhatású gázokat, mivel nem bocsátanak ki szennyező anyagokat a levegőbe.
j. Sokféle méretben beállítható.
A villamosenergia-termelési kapacitás a kilowatt többszörösében mérhető, például gigawattban (GW) és megawattban (MW). Az elektromos áram áramlása a felhasználó igényei szerint szabályozható. Például: Körülbelül 2 KW vagy 3 KW áramot használnak fel a lakásban, de kereskedelmileg jelentős mennyiségű áramot használnak fel.
Az elektromosság hátrányai
a. A gondatlanság az elektromosságban mindenki számára veszélyes lehet.
előre láncolás
Milyen gyakran kapunk hírt arról, hogy valaki (beleértve az embereket vagy az állatokat is) meghalt áramütés miatt? Amikor az élőlények biztonság nélkül érintkeznek élő elektromossággal, nagy feszültségű áramütést kapnak, amely akár életet is okozhat, súlyos égési sérüléseket, görcsrohamokat, eszméletvesztést, szívmegállást vagy izomgörcsöt és egyéb sérüléseket okozhat. Az emberi test már vezeti az elektromosságot, és az élő elektromossággal való találkozás után elektromos áram folyik át a szöveteken, amelyek áramütést okoznak, ún. áramütés. A károk az áramerősségtől függenek, de bizonyos esetekben a körülményektől függően akár kis mennyiségű elektromosság is végzetes lehet. A 0,01 ampernél nagyobb áramerősség fájdalmastól súlyos sokkig terjedhet, vagy ennél a 0,1 ampernél nagyobb 0,2 ampernél nagyobb áramfelvétel halálos lehet.
b. Sérüléseket okoz
Az áramütés négy részre osztható sérüléseket okozhat: láng, villám, villanás, és igaz.
| Lángsérülések | Ebben az esetben a sérülések árama áthaladhat a bőrön, de előfordulhat, hogy nem, mert akkor fordul elő, amikor egy ívvillanás meggyújtja az egyén ruháját. |
| Villámcsapás sérülései | Ez a sérülés akkor következik be, amikor a rendkívül rövid, de nagyon magas feszültségű elektromos áram átfolyik az egyén egész testén. Könnyű áramütésnek tekinthető. |
| Lángsérülések | Ilyenkor felületi égési sérülések keletkeznek elektromos áram vagy egyéb okok miatt, de az elektromos áram nem halad át a bőrön. |
| Valódi sérülések | Ebben az esetben, amikor az egyén az elektromos áramkör részévé válik. Súlyos károkat okozhat. |
c. Az elektromosság tüzet okoz.
A tűzbalesetek több mint 60%-ának oka az elektromos rövidzárlat, a nem szabványos készülékek használata, a figyelmetlenség, a nem megfelelő elektromos vezetékezés, az elektromos probléma tudatlansága, túlmelegedés, túlterhelés, illegális elektromos vezetékek, hosszabbítók használata. , kábelek, vezetékek, hibás aljzatok (aljzatok), megszakítók vagy nem megfelelően földelt aljzatok. Mindezek az okok a halálos balesetek hátterében állnak, és súlyos tüzekhez vezetnek. Az elektromos vezetékekkel ellátott helyek a leginkább ki vannak téve a tűznek az elektromos rövidzárlat miatt.
d. Az elektromos erőmű szennyezést okoz.
Az elektromos erőművek víz-, föld- és levegőszennyezést hoznak létre, amelyek hatással vannak az élőlények egészségére. A szénalapú erőmű káros gázokat és vegyi anyagokat bocsát ki, például nitrátokat, szulfátokat, higanyt és másodlagos részecskéket (SOX-kibocsátás). A hőerőművek (szén- és olajtüzelésű villamosenergia-termelő egység) káros szennyező anyagokat bocsátanak ki, mint például savas gázok, nem higanyból álló fémmérgek, higany és szerves levegőmérgek, például dioxin.
| Zajszennyezés | Az elektromos erőművek nagyméretű berendezéseket használnak, például turbinákat, kazánokat és zúzókat, amelyek nagy zajt bocsátanak ki, ami hatással van az erőművekben dolgozó emberekre. |
| A talaj degradációja | A szénerőmű hulladékot (mérgező gázokat és savakat) bocsát ki, amelyek szennyezik a levegőt és a vizet. Ha a levegőt és a vízszennyező anyagokat nem kezelik, azok hatással lehetnek a víz-, liszt- és állatvilágra, alkalmatlanná téve őket élet- vagy megélhetési tevékenységre. |
| Légszennyeződés | A szénerőmű számos szennyező anyagot bocsát ki a levegőbe, mint például CO (szén-monoxid), O (ózon), SO (kén-dioxid), NOx (nitrogén-oxidok), ólom és nem metán szénhidrogének, valamint SPM (lebegő por). |
| Vízszennyezés | A víz fontos a szénerőművekben, mivel kazánkemencékben használják gőz előállítására, szén mosására és berendezések hűtésére. Ha a forró vizet közvetlenül a víztestekbe öntik, az megemeli azok hőmérsékletét, és hatással van a vízi növény- és állatvilágra. Az erőművekben vizet használnak a tárgyak tisztítására, és ez a poros víz szennyezi a talajvizet. |
e. Egészségre gyakorolt hatás
Az erőművekből előállított villamos energia súlyos egészségkárosodást okoz. A kibocsátott kémiai szennyező anyagok hatással vannak az emberi test különböző területeire vagy szerveire, amelyek betegségeket okoznak. Például:
| Kémiai szennyező | Egészségre gyakorolt hatása |
|---|---|
| Ammónia | Bőr- és szemégési sérüléseket és légúti problémákat okoz |
| Higany | Ennek az idegrendszernek köszönhetően a vesék, az agy és a máj károsodnak. Születési és neurológiai rendellenességeket is okoz. |
| Vezet | Az ólom károsíthatja a gyermek veséjét és idegrendszerét, befolyásolva a memóriát, a tanulást és a viselkedést. Vérszegénységet és szív- és érrendszeri betegségeket okozhat. |
| Uránium | Befolyásolja a tüdőt és a nyirokrendszert, és vesebetegséget okoz |
| Rádium | Agyduzzanatot, vérszegénységet, tüdő- és csontrákot eredményez |
| Dioxinok és furán | Ezek a vegyi anyagok befolyásolják az endokrin, a reproduktív és az immunrendszert, és gyomorrákot okozhatnak |
| Hidrogén-klorid és Flourid | Irritációt okoz a szemekben, a torokban, az orrban, a bőrben, a légutakban |
| Kén-dioxid | Okoz-e a szemirritáció asztmát, szívbetegséget vagy krónikus hörghurutot? A légzőrendszerre és a tüdőfunkciókra is hatással van |
| Dinitrogén-oxidok | Krónikus obstruktív tüdőbetegséget, asztmát, szívmegállást és a tüdőnövekedés megakadályozását eredményezi |
f. Építési költség
Az építőiparban végzett villamos energia vagy elektromos munka a teljes építési költség 10–12%-át terhelheti, a telekköltség nélkül. Az erőművek építéséhez és karbantartásához pénz kell.
g. Az áram drágább, mint a benzin.
Való igaz, hogy a benzin olcsóbb, mint az áram, mivel az áramot fel lehet számolni, vagy az állam vagy a központi kormányzat által meghatározott szabványos díjszabás szerint fizethető. Gázzal és fosszilis tüzelőanyaggal villamos energiát lehet előállítani, mivel a gázégetés hőt és gőzt termel, amelyek villamos energiát termelnek. Láthatjuk, hogy karbantartási és felhasználási szempontból drágább az áram, mint a benzin vagy a gázolaj. Az elektromos járművekben kevesebb benzinkút található, és a 2. szintű töltőállomás telepítése költséges lehet a benzineshez képest, mivel a benzinkutak elérhetőek és megfizethetőek. Egy meglehetősen elektromos jármű akkumulátorának hosszú élettartama van (10 év), de a csere költsége nehéz lehet. A konyhában használt gáz olcsóbb, mint az elektromos vezetés, amely mindenre áramot használ.
h. Az elektromos járművek nem károsanyag-kibocsátásmentesek
Az elektromos járművek az erőmű károsanyag-kibocsátása miatt rosszabbak az éghajlat szempontjából, mint a benzines, benzines vagy dízelmotoros járművek. Ezeknek az elektromos járműveknek nincs kipufogógáz-kibocsátása, és kisebb a szénlábnyomuk.
én. A fajok elvesztése
Az emberi tevékenységek felgyorsulása a biológiai sokféleség csökkenését eredményezi (az ember előtti szint 100-1000-szerese). A villamosenergia-termelés az egyik fő oka annak, hogy az áramtermelés során nagy mennyiségű édesvíz szennyeződik. Globálisan nőtt a villamosenergia-termelés, beleértve a hőenergiát (a teljes termelés 77%-a) és a vízenergiát (16%) 2018-ban. A hőnek villamos energiává történő termodinamikus átalakítása során a tározókban tárolt nagy mennyiségű édesvíz hatással van a vízi biodiverzitásra. A fajok elvesztését eredményezheti élőhelyük és életmódjuk megzavarásával. Szennyezi a vizet vagy szárazságot hoz bizonyos területeken, ahol különféle vízi vagy szárazföldi fajok élhetnek.
Következtetés:
A villamos energia egy második energiaforrás, amelyet egy másik energiaforrás, például földgáz, atomenergia, szén és más természeti erőforrások átalakításával nyerhetünk. Az elektromosság a természet alapvető része, az egyik legszélesebb körben használt energiaformánk.